Hogy a munkavállalók és a munkáltatók között okoz, okozhat-e feszültséget a kötelező oltás, Naszályi Gábor szerint természetesen konfliktusforrás lehet belőle. A munkavállalók, ahogy a társadalom is, megosztottak az oltás kérdésében. Van aki egyetért, van aki nem akarja beoltatni magát. Ebből következően a munkáltató döntése lenne irányadó, azokra nézve is kötelezővé tehetné, aki nem szeretné felvenni az oltást, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a többség akkor érezné biztonságban magát, ha mindenki oltva lenne, a munkáltató saját döntése alapján nem rendelné el a kötelezettséget.
Ráadásul munkakörökhöz kötve kerülne bevezetésre, szintén a munkáltató megkérdőjelezhetően megalapozott döntése alapján, ami szintén előbbi okokból feszültséggel járna dolgozói csoportok között, hiszen ők egymással kapcsolatban állnak, tehát akár meg is fertőzhetik egymást.
Ha a buszvezetőnek muszáj lenne, az utasoknak miért nem?
Naszályi Gábor szerint maga a kötelező oltás kérdése már eleve nagy problémát jelent.
„Nálunk például joggal kérdezheti meg egy járművezető, ha neki kötelező az oltás, az utasoknak miért nem? Ismerve a dolgozókat, ez lenne az első felvetés, kötelesek elszállítani az oltással nem rendelkező utasokat. Nem is lenne alaptalan a felvetés, hiszen egy zsúfolt járműben, ahol ráadásul a járművezető szerencsés esetben zárt fülkében ül, az utazóközönség össze van zárva egy légtérben. Természetesen ez más munkaterületeken is hasonló zavarokat okozna” – véli Naszályi, aki szerint nem ezen a szinten van a helye az oltási kötelezettségről szóló döntésnek, legyen az igen vagy nem, hanem a valós döntéshozók szintjén, a kormány esetében rendelet, a parlament esetében pedig törvényalkotási szinten.
Borulna az egyensúly
Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének (KASZ) elnöke úgy látja, jelenleg van egy kialakult egyensúly a munkáltatók és a dolgozók között. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató biztosítja a hatékony védekezéshez szükséges eszközöket, a munkavállalók pedig betartják az előírásokat és használják ezeket az eszközöket. Van aki be van oltva, van aki nem szeretné ezt vállalni. Ha megjelenik a képletben egy kötelező oltás, aminek következménye lehet egy áthelyezés, vagy akár egy munkaviszony megszüntetés, az mindkét fél számára felesleges feszültséget okozna.
„Ahogy korábban, úgy a továbbiakban is az az álláspontunk, hogy az oltás felvétele maradjon önkéntes. Egyetértünk abban, hogy a kereskedelemben dolgozók jelentős kockázatot vállalnak a munkavégzés során, de ez nem lehet ok a kötelező oltás bevezetésre esetükben. Szerettük volna őket korábban, még a vakcina bőség előtt soron kívül, de szigorúan önkéntes alapon beoltatni. Ma is úgy érezzük, hogy a soronkívüliség járt volna azoknak a kereskedelmi dolgozóknak, akik vállalták volna az oltást. Ha akkor ez nem volt indokolt, akkor most sem lenne az egy kötelező oltás bevezetése” – mondta Karsai Zoltán.
Az elnök szerint a javaslatban olvasható „áthelyezés más munkakörbe” a gyakorlatban nem biztos, hogy megvalósítható. Példának okáért, ha egy húspultban dolgozó munkavállalót az oltás hiánya miatt kivennének a munkaköréből, a helyére nem biztos, hogy tudnak másik munkaerőt biztosítani. Lehet, hogy van olyan a többi munkavállaló között, aki rendelkezik oltással és beállhatna a pultba, de nem biztos, hogy ő rendelkezik az ehhez szükséges szakképesítéssel illetve HACCP ismeretekkel.
„A javaslatban vázolt kötelező oltás a kereskedelem területén több gondot okozna, mint amennyi hasznot hozhatna” – ismertette a KASZ álláspontját Karsai.
