A nemzetközi kapcsolatok elméletének alapvető gondolkodójaként ismert professzor a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem meghívására tartózkodott Budapesten. Díszdoktorrá avatása mellett Wallerstein hajlott kora ellenére két hosszú előadást is tartott, és a sajtó rendelkezésére is állt.

Feladta a leckét az Európai Uniónak Immanuel Maurice Wallerstein. A Yale Egyetem professzora szerint az Európai Unió ugyanis még csak egy félkész épületnek tekinthető, amely ilyen formában nem állja meg a helyét a nemzetközi rendszerben. Wallerstein, az Európai Unió geopolitikai helyzetét firtató kérdésre adott válasza keserű pirula lehet az unió vezetőinek. A professzor szerint ugyanis az Európai Uniónak két feladatot kell teljesítenie ahhoz, hogy „sikeres válhasson belőle": zöldágra kell vergődnie Oroszországgal, és Törökországgal. Ennél nehezebb feladat valóban nem nagyon hárul a 27-ek blokkjára. Minden intézményes küzdelmet egybe véve, az Európai Unió tagállamai aligha szembesültek még a fentieknél nehezebb feladattal.

Az orosz gond

Az Oroszországgal fennálló érdekellentétek közül az energiaellátással kapcsolatos problémák csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az orosz-ukrán gázviták hátterében is sokkal mélyebb stratégiai kérdések húzódnak meg. Az Európai Unió 2007 óta nem tudja megújítani Partnerségi és Együttműködési megállapodását Moszkvával, legutóbb 2009 elején fagyasztották be a tárgyalásokat, mivel Oroszország nem hajlandó visszavonni csapatait a grúz szakadár területekről a 2008. augusztus 7 óta fennálló status quo-nak megfelelő vonalak mögé.

Wallerstein előadásából kiderült, az amerikai professzor közel megoldhatatlannak ítéli Moszkva és Brüsszel kapcsolatának normalizálását. „Tagja lehet Oroszország az Európai Uniónak? Nem. Egy sor olyan tagállam van, aki elszörnyedne a gondolatra, hogy Oroszország tag legyen."

Félünk az iszlámtól

Wallerstein nem utalt közvetlenül arra, hogy Törökország uniós tagsága illúzió lenne, de azt leszögezte, hogy ennek legnagyobb akadálya, hogy „Nyugat-Európában egyre gyakrabban felbukkanó jelenség az iszlámtól való félelem". Wallerstein emlékeztette hallgatóságát, hogy ez utóbbi nagyon hasonlít arra, ahogyan évtizedekkel korábban a zsidókkal és a lengyelekkel szemben tekintettek az öreg kontinensen.

Ankara 1999 óta hivatalos tagjelöltje az Európai Uniónak, ám a társulási megállapodást már 1963-ban aláírták. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, de egyelőre csupán egyetlen fejezetet sikerült lezárni a 35-ből. Wallerstein szerint Törökország európai uniós integrációja egyet jelentene azzal, hogy elismerjük „a tényt, hogy Európa jelentős muszlim lakossággal bír, és számuk egyre növekszik".

Kell az erős Európa

Wallerstein elmondta: nem tudja, hogy Európa képes lesz-e megoldani a problémáit, de azt mindenképpen szükségesnek tartja, hogy a kontinens erős maradjon. „Úgy vélem, hogy fontos, hogy Európa erős legyen, mivel ez elengedhetetlen a világhatalmi egyensúly megtartásához" - mondta. „Ebben az értelemben mindig is Európa-párti voltam." - tette hozzá némi humorral a professzor.

Az EurActiv azon kérdésére, hogy egy európai hadsereg elég erős lenne-e ahhoz, hogy az EU fontos tárgyalópartnernek számítson a területét körbevevő konfliktusokban, Wallerstein diplomatikus választ adott. „Egy európai hadsereg erős lenne, de nem elég erős ahhoz, hogy megtámadja például Iránt. Egyelőre azonban nem létezik ilyen hadsereg, csak a tagállamok saját seregei, ami igencsak behatárolja a cselekvéseik hatókörét" - mondta a professzor.

Amerika megeheti, amit főzött

Bár az Egyesült Államokat még mindig kevesen gondolják gyengének, az „a modern világrendszer" című három kötetes mű írója két napos látogatása alatt többször is hangot adott azon véleményének, hogy az Egyesült Államok ereje hanyatlóban van.

Wallerstein szerint ebben az Európai Uniónak is része van, hiszen bár az integráció eredeti célja Németország és Franciaország közötti tartós szövetség kialakítása volt, az együttműködés szintje ezt már jóval meghaladta, és ezt az USA nem nézi tétlenül. „Abban a pillanatban, hogy látták, hogy Európa 'Európa' lett, és nem csak a Nyugati szövetség egyik tagja, az USA egyből Európa ellen fordult. Bár ezt soha nem mondhatták ki. Bár az Egyesült Államok soha fordult nyíltan Európa ellen, igyekszik mindenhol elgáncsolni annak igyekezeteit" - mondta Wallerstein.

Magyarország sorsa Európához kötött

A professzor újságírói kérdésre beszélt Magyarország geopolitikai helyzetéről is. A globálissá váló kapitalista világot leíró centrum-periféria elmélet atyja szerint Budapestnek világosan kell látnia, hogy sorsa Európához, azon belül is inkább Franciaországhoz és Németországhoz kötött, nem pedig az Egyesült Államokhoz.

„Magyarország - mint minden ország - a földrajzi elhelyezkedésének rabja. (...) Leegyszerűsítve Magyarország egyik oldalán Nyugat-Európa, másik oldalán Oroszország fekszik, és ez a geopolitikai nyomást jelent." A professzor szerint Magyarország az elmúlt 10 évben stagnált. „Helyzete se nem romlott, se nem javult." - mondta a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva. „Sokaknak kell elmagyaráznom, hogy ez önmagában is teljesítmény. Ne értékeljék alul a stabilitást!" - tette hozzá.