A gyógyszerek és a gépek után az órák jelentik a harmadik legnagyobb tételt a svájci kivitelben, azok a GDP 1.5 százalékát adják. Az alpesi ország nyugati részeiben összpontosuló óraiparban a hatvanas években még 1.500 cég működött. Napjainkra ez harmadára csökkent, azok a hajdani majd 100.000 ember helyett a 80-as években már csak mintegy 30.000-et foglalkoztattak.
A nagy változások a hetvenes évek elején következtek be, amikor az olcsó ázsiai kvarcórák válságba sodorták az iparágat. A svájciak azzal reagáltak, hogy bevezették a maguk olcsó óráját, a Swatch-ot.
Kína és más távol-keleti országok felemelkedésével a 2000-es években azután robbanásszerűen megnőtt a kereslet a luxus-órák iránt és a svájci cégek 2014-ben már 22 Mrd .frank értékben exportáltak.Csaknem kétszer akkora mértékben, mint 15 évvel korábban, miközben az alkalmazottak száma ismét felment 60.000-re. A Kínába és Hongkongba irányuló kivitel 2000 óta a kerek százszorosára emelkedett. Az elmúlt két évben az export, elsősorban a kínai gazdasági lelassulás, a változó fogyasztói szokások és a korrupció elleni harc következtében, ismét hanyatlott.
Bár a svájci órák drágák, a bérek az ágazatban havi ezer frankkal alacsonyabbak, mint a svájci
Miközben Kínában és más ázsiai piacokon nincs érdeklődés a márkás használt órák iránt, Európában és Észak-Amerikában ez a piac virágzik, régi karórákat gyakran magasabb áron értékesítenek, mint egy új Rolex- vagy Omega modellt. Az üzletbe a nagy svájci óra-konszernek is bekapcsolódtak, megvásárolva amerikai és európai használtóra-vállalkozásokat. Így gyári garanciával (és még jobb áron) értékesíthetik az antik időmérőket. (Forrás: Swissinfo)
