Megállíthatatlanul dübörög a technológiai átállás. Iparági jóslatok szerint a digitális transzformáció piaca 2025-re eléri a 3300 milliárd dollárt, évi átlag 23 százalékos növekedés mellett. De mi fűti a motorját? És milyen lesz az életünk két-három év múlva?

Egy év türelmi idő után mától most már valóban hatályba lép az új szabályozás: betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását Magyarországon. A lépés indokolt, de a csomagolásgyártók szerint a törvény több helyen finomításra szorul.

A járvány hullámaihoz igazodva itthon is óriásit nőtt a fertőző kórházi hulladék mennyisége. Magyarországon ebből nem lett probléma, az a pár cég, amely ennek elszállításával, kezelésével foglalkozik, bírta a strapát.

Ezért is pöröghet fel a magyar űrtevékenység a következő években. A leglátványosabb lépésünk az lesz, hogy hazai asztronautát küldünk az űrbe, de ezen túl is számos izgalmas eredményt és projektet mutathat fel a magyar űrélet.

A kormány az uniós helyreállítási alap pénzeivel kizöldíti a hazai energiatermelést, de csak a napenergiára koncentrálnak, egyáltalán nem számolnak a szélenergiával. Az Energiaklub szerint az indok, amivel a stratégia a szélenergia mellőzését magyarázza, hamis.

Az elátkozott 2020-as év a hazai munkaerőpiacon is szinte teljes felfordulást hozott. Alig maradt érintetlen terület, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar pedig gyakorlatilag megszűnt. Hol kerestek embereket tavaly? Hová jelentkeztek a legtöbben? És mi lett azokkal, akiknek az éjszakai élet jelentette a megélhetést? Évértékelő egy leértékelt évről.

2020-ban a koronavírus miatt felfordult világ egyik nagy slágere az volt, hogy véget ért az irodai robotolás korszaka, mostantól otthon fogunk robotolni, az irodaépületeket meg ideje lesz átalakítani, de az se nagy baj, ha lebontjuk őket, és a helyüket behintjük sóval. Egy szakértő szerint hasonlóan a többi, nagy korona-jóslathoz ez is elhamarkodott volt.

Idén télen lehetőleg senki ne menjen külföldre síelni, javasolta nemrég a magyarságnak a miniszterelnök. Úgy tűnik, a téli sportok hazai szerelmesei egyelőre nem nagyon szívlelték meg az orbáni tanácsot, és nem mondták le a meglévő foglalásaikat, bár persze a pandémiás helyzet miatt alapból is kevesebben szerveztek eddig maguknak utat a határon túli síparadicsomokba. Melyeket amúgy közben szép csendben ki is véreztet a világjárvány.

Hosszas huzavona után végül döntött a magyar kormány, és törvényben szabályozta a műanyag zacskók gyártását és forgalmazását az országban. A szigorító lépést a környezetvédők ujjongva, a műanyagcsomagolás-gyártó szakma a fogát szívva fogadta. A döntéstől a kormány az országban termelt műanyaghulladék csökkenését várja – de mit várnak tőle a gyártók?

A koronavírus miatti globális leállás legnagyobb vesztesei között természetesen ott találjuk az utazási irodákat. Mit tehet egy iparág, amely a határok átlépéséből él, egy olyan időszakban, amikor az összes ország bezárt? Megpróbálja valahogy kihúzni, amíg tisztul a kép, és újra zöld jelzést kapnak az útlevelek, addig pedig – tulajdonképpen érthető módon – hallgat.

Egészen februárig az emberiség legkomolyabb krízise a klímaváltozás volt, hogy aztán ez egy csapásra háttérbe szoruljon, és átadja a reflektorfényt a koronavírusnak. A tomboló világjárvány most minden mást elhomályosít, és várhatóan mély gödörbe löki a világgazdaságot, teljes iparágakat juttat a tönk szélére. A termelés beszakadásával azonban a globális károsanyag-kibocsátás is csökken, ami visszafoghatja a klímakrízist. De ez csak átmeneti megkönnyebbülés a Földnek: a vírus visszaverése után ugyanúgy át kell alakítanunk az életünket, ha hosszú távra akarunk tervezni a bolygón.

Nagyon izgalmasnak ígérkezett Klein Dávid és Suhajda Szilárd számára a tavaszi szezon a Himalájában. A páros a Makalu megmászására készült, ami nemcsak önmagában lett volna jelentős, de egyben felkészülésnek is tekintették jövő évi projektjükre, amikor visszatértek volna az Everestre, hogy oxigénpalack nélkül érjék el a világ tetejét. Aztán hirtelen minden álom összetört, amikor elszabadult a koronavírus. A Himalája „bezárt,” a terveket pedig jegelni kellett. De honnan volt rá pénz? És mi lesz most?

A közhiedelemmel ellentétben a kisvállalkozások abszolút nem suhannak radar alatt, nincs olyan, hogy egy hacker ne hajoljon le az apróért. Pláne, hogy ezek a célpontok sokkal könnyebben kizsebelhetők, mint a nagyvállalatok.

A közhiedelemmel ellentétben a kisvállalkozások abszolút nem suhannak radar alatt, nincs olyan, hogy egy hacker ne hajoljon le az apróért. Pláne, hogy ezek a célpontok sokkal könnyebben kizsebelhetők, mint a nagyvállalatok. Hol fenyegeti a kkv-kat a legnagyobb kiberveszély?

És minden türk haverunkat gyógyszerrel tömjük, Azerbajdzsánt szakadatlan itatjuk, de nekik elsóztunk egy hat forintos tokot is. Érdekességek a türk országokkal folytatott külkereskedelmünkből.

Az e-utak hozhatják el az elektromos- és önvezető járművek igazi forradalmát, hiszen megoldhatják az egyelőre elég gyér töltőállomások problémáját. Az eddigi tesztek többnyire sikertelenek voltak, egy izraeli startup viszont úgy tűnik, megtalálta a megoldást.

Az utazási iroda a klasszikus, "mindent egyben" csomagban kínálta az nyaralásokat, ahol egy befizetéssel megkapjuk a repülőjegyet, a hotelt, a bérautót és az ellátást is. Az emberek, és főleg a milleniális fiatalok azonban ma már döntően nem így nyaralnak, hanem külön forrásokból legózzák össze a vakációjukat - sokkal olcsóbban. A felhalmozódó adósságok mellett ezek a megváltozott nyaralásszervezési szokások voltak azok a problémák, melyekre a brit mammutnak már nem volt válasza.

A klímakrízis kellős közepén semmi sem érhetné meg jobban egy nagyvállalatnak annál, mint hogy kidobolja: környezetkímélőbb gyártási módra állt át. Legalábbis elsőre ezt gondolnánk, de a valóság egészen mást mutat. Egyre jobban elharapózik a cégek körében a titkos fenntarthatóság, amikor a színfalak mögött jelentősen csökkentik az ökológiai lábnyomukat, azonban erről mélyen hallgatnak. Ennek persze megint csak gazdasági okai vannak.