Az elmúlt évben érezhetően megindult a mozgolódás a magyar űrkutatásban, a legemlékezetesebb bejelentés az volt, hogy 2024-ben magyar asztronautát küldünk az űrbe, a második legérdekesebb fejleményt pedig az első magyar űrkatonák kiképzése jelentette. De ezeken túl is van miről beszámolni a hazai űrtevékenységet illetően, akkor is, ha azok elsőre nem tűnnek annyira közönségbarát eseményeknek. A magyar űrkutatás felbuzgása mögött részben az áll, hogy kiadtunk-kiadunk Európában egy csomó pénzt, amit aztán vissza is kapunk fejlesztésekre – olvasható a Piac&Profit magazin legújabb számában.

Pénzbumerángot dobunk az európai űrközösbe

Néhány év alatt megnégyszereztük a magyar befizetést az Európai Űrügynökségnél (European Space Agency, ESA). Azt vállaltuk, hogy 2022-ig 14 millió euróval járulunk hozzá az űrrepülési és Naprendszer-kutatási programcsomaghoz, 8 millióval a kozmikus biztonsági programhoz, 6 millióval a technológiafejlesztéshez, 3 millióval a műholdas navigációs programhoz, 2024-ig 8 millióval a PRODEX kutatási programhoz, mely az ESA tudományos kísérleteinek fejlesztését szolgálja, 2025-ig 16 millióval az űrtávközléshez és 2028-ig 14 millió euróval a földmegfigyelés területéhez. Összesen tehát mintegy 69 millió eurót – közel 24 milliárd forintot – teszünk be az európai űrközösbe pár év leforgása alatt.

Mindez az ESA „geo-return”, vagyis földrajzi visszatérítés elvén működik, a befizetéseink célzottan visszatérülnek a hazai űrszektorban tevékenykedő magyar kutatóhelyekhez és vállalkozásokhoz. Emellett egy év leforgása alatt űrkutatási együttműködési megállapodást kötöttünk Brazíliával, Franciaországgal, Izraellel, Portugáliával, Szingapúrral és Törökországgal, valamint az amerikai Virgin Galactic űrrepülési céggel is.

Amikre már most büszkék lehetünk

Amíg felküldjük az asztronautánkat, addig is van miről beszélni űr-ügyben. Megkerestük Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztost, aki a következőket emelte ki a már folyamatban lévő projektek, illetve már megvalósult vívmányok közül:

- a hazai fejlesztésű TRITEL sugárzásmérő lesz a Hold körüli pályán a még építés alatt álló majdani NASA-űrbázis, a Lunar Gateway belső sugárzásmérő rendszerének egyik eleme - a magyar Puli Space fejlesztés alatt álló detektora, a Puli Lunar Water Snooper, mely a Hold jégtartalékait fogja kiszimatolni - a detektor fejlesztését a NASA pénzzel és műszakilag is támogatja - márciusban pályára állt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) legújabb fejlesztésű pikoműholdja, a SMOG–1, mely az elektromágneses szennyezést méri - az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat révén magyar hardverrel és szoftverrel készíti majd a fotókat a Comet Interceptor nevű üstökösvadász űrszonda - a világon elsőként magyar cégek vizsgálták meg a koronavírus ellen használt Remdesivirt a Nemzetközi Űrállomáson, azzal a céllal, hogy magasabb kockázatú betegeknél is alkalmazhassák a gyógyszert

A fenti fejlesztések a magyar kutatóműhelyek mellett magyar kkv-k közreműködésével valósultak meg: a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályának kiemelt feladata, hogy segítse a vállalkozásokat bekapcsolódni a magyar űrtevékenységbe.

Nem KKM-hatáskör, de szintén hazai és szintén űr: a Debreceni Egyetemen - az ELTE és a BME közreműködésével- nemrég fejeződött be az első „Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe” című kurzus, melyen katonákat képeztek tovább űrkatonákká. A képzés fölött a Honvédelmi Minisztérium bábáskodik, ők pedig nem árultak el részleteket a kurzusról. Annyi biztos, hogy a továbbképzett katonák bizonyos űreszközök üzemeltetését tanulták ki, az pedig feltételezhető, hogy ezeken belül navigációs, távközlési berendezésekről van szó.