A koronavírus-járvány hatására nem meglepő módon itthon is megsokszorozódott a fertőző egészségügyi hulladék mennyisége. Levetett maszkokból, gumikesztyűkből, védőköpenyekből, injekciós tűkből és számos további veszélyes szemétből a hazai kórházak, rendelők évente átlagosan 8–10 ezer tonnát termelnek – ez a járvány miatt, főképp a második hullámban tavaly megduplázódott – olvasható a Piac&Profit magazin legújabb számában.
A fertőzésveszélyes hulladék kezelése nagy odafigyelést igényel. A szemetet a kórházi alkalmazottak gyűjtik speciális műanyag zacskókba és dobozokba, melyeket az erre szakosodott cégek szolgáltatnak az intézményeknek. Nekik a kórházi hulladékot, ha azt nem hűtik, 48 órán belül el kell szállítaniuk a telephelyükre (hűtve 30 napig tárolható), ahol a gyűjtőedények tartalmát fertőtlenítő rendszerbe öntik. Itt először ledarálják, majd 138 Celsius-fokos gőzzel 12–15 percig fertőtlenítik. A fertőző kórházi hulladék mindezek után már kommunális hulladéknak számít, így innen a megszokott módon a hulladékgyűjtő telephelyre szállítják.
Ők vitték el a veszélyes szemetet
Két olyan cég van Magyarországon, mely kizárólagosan a fertőző egészségügyi hulladék elszállításával, kezelésével foglalkozik: a Zöld Zóna Környezetvédelmi Kft. és a Septox Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft.. A Zöld Zóna nagyjából a piac harminc százalékát fedi le, 14 nagy partnerük van, akikhez hetente többször járnak, 60 kisebb intézmény, amelyekhez hetente, kéthetente egyszer mennek, és hozzájuk tartozik több száz kis partner is, ahova havonta vagy még ritkábban járnak - utóbbiaknak kell elsősorban hűtve tárolniuk a veszélyes hulladékot, míg megjön a Zöld Zóna.
Békeidőben a Zöld Zóna öt teherautója napi 5 tonna kórházi hulladékot visz el, de ez tavaly tavasszal hirtelen mintegy 30 százalékkal kevesebb lett. Ennek az okát a kórházkiürítésekben kell keresni: akkor még nem került olyan sok covidos beteg az intézményekbe, a többi pácienst viszont hazaküldték, nehogy megfertőződjenek a koronavírussal. Aztán, ahogy dagadni kezdett a járvány első hulláma, a szemétmennyiség meredeken elkezdett felfelé ívelni.
A csúcsok idején az elszállított hulladék tömege a szokásos mennyiség dupláját, vagyis napi 10 tonnát is elérte. A szemét a járvánnyal együtt hullámzott, a csendesebb időszakokban kevesebb hulladékot kellett kezelni, a romló statisztikák idején megint többet. "Mára, úgy látjuk, visszaálltunk a rendes kerékvágásba" – mondja Kerekes János, a cég ügyvezetője.
A szegmensben a Septox a piacvezető. Ügyvezetőjük, Andó András azonban bővebben nem kívánt nyilatkozni nekünk, mert szerinte a cégek akkor kerülnek be a sajtóba, ha valami probléma van velük. Mint elmondta, náluk ilyen nincs, a továbbiakban is inkább csendben, rendben szeretnék végezni a munkájukat. Annyit azonban megerősített, hogy náluk is hasonlóan alakult az elszállítandó hulladék mennyisége a járvány egyes hullámainak megfelelően.
A Septox esetében a tavalyi év konkrét számai kiolvashatók az aktuális céges beszámolóból, és ezek alapján nagyjából el tudjuk képzelni, mekkora lehetett a szeméthegy-növekedés a gyakorlatban. A cég belföldi értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 2,36 milliárd forint volt, tavaly azonban már meghaladta a 3 milliárdot. A profitjuk pedig 82 és félmillióról 184 és félmillióra nőtt. A Zöld Zónánál nem tudunk ilyen összevetést végezni, mert az ő beszámolójuk lapzártánkig nem vált elérhetővé, de az ő nettó hazai árbevételük két éve 327 millió forint volt.
A két nagy mellett még három cég viszi az egészségügyi hulladékot itthon, de ők „normális” szemét elszállításával is foglalkoznak. Hogy náluk hogyan alakultak a számok a járvány hullámaiban, az a cikk teljes verziójában olvasható.
További részletek a Piac&Profitban. A magazinra itt tud előfizetni.
