Megdöbbentő számokkal szembesülünk, ha fellapozzuk a kiberbűnözés témájában elvégzett kutatásokat. Minden hackelhető, és gyakorlatilag mindent hackelnek is. Ha konkrétan kiterítik elénk a statisztikákat az adatlopások, online betörések gyakoriságáról és az okozott anyagi károkról, akkor már nem is azon kezdünk el gondolkodni, hogy – szerencsés esetben – hogyan úszhattuk meg eddig azt, hogy áldozattá váljon a vállalkozásunk, hanem kis túlzással azon töprengünk, hogyhogy nem omlott még össze az internettel már teljesen összeforrt emberi civilizáció.
Gyorsan nő
Csak néhány az elmúlt pár év legdermesztőbb adataiból: a leginkább a vírusirtójáról ismert McAfee számítógép-biztonsági cég és a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja közös, 2018-as tanulmánya szerint a kiberbűnözés évente immár 600 milliárd dollárjába – közel 152 ezer milliárd forintjába – kerül a világnak. A növekedés dinamikus: hat évvel ezelőtt még „csak” 445 milliárd dollárnyi károkozásról beszélhettünk, és nem úgy tűnik, hogy a jövőben lassulna ez a nem kívánt növekedés. Ez a fajta bűnözés hatékonyabb, kockázatmentesebb, jövedelmezőbb és könnyebb, mint valaha bármi.
Durván hangzik? Pedig ez volt a konzervatív becslés. A Cybersecurity Ventures biztonsági vállalat 2017-es jelentése szerint a kiberbűnözés okozta károk abban az évben elérték a 3000 milliárd dollárt, és az ő előrejelzésük szerint a károk mértéke jövőre már 6000 milliárd dollárra nő. Ezek az összegek akkor lesznek különösen óriásiak, ha a másik oldal mellé állítjuk őket: a Gartner kutató-tanácsadó cég szerint a tavalyi évre a teljes, globális IT-kiadások nem érték el a 4000 milliárd dollárt. Az incidensek gyakoriságához pedig elég annyi, hogy a Cybersecurity Ventures becslései szerint tavaly minden 14. másodpercben áldozatul esett egy szervezet valamilyen zsarolóvírusnak, 2021-re pedig már 11 másodpercenként történik ilyen eset.
A nemzetközi kiberhorror mellett a hazai helyzet sem rózsás. A Panda Security tavaly októberben 260 kis- és nagyvállalati informatikai szakember körében végzett kutatást, melyből az derült ki, hogy a megelőző egy évben a válaszadók által képviselt cégek 60 százalékánál történt sikeres kibertámadás. A támadást elszenvedett vállalatok 31 százaléka csak egy héten belül, 7 százaléka pedig több hónap alatt vagy egyáltalán nem tudta orvosolni a keletkezett problémát.
Mégis, a megkérdezettek több mint fele vallotta: biztos abban, hogy a szervezete megfelelően védett a kibertámadásokkal szemben. Ez a Panda Security szerint meglepően magas szám. Ők úgy látják, hogy az üzlettulajdonosok, üzletvezetők valójában csak akkor szembesülnek a valódi kockázattal és az okozott kár üzleti hatásával, amikor már megtörtént a baj.
Mindenki célkeresztben
Elsőre azt gondolhatjuk, hogy a kiberbűnözők célpontjai leginkább a bankok, multik. Ez a hiedelem valószínűleg azért gyökeresedett meg, mert a nagyvállalatok ellen végrehajtott támadások azok, amelyek bekerülnek a hírekbe. Némi igazság van is ebben az előfeltevésben, tényleg ők a legkapósabbak, de ez nem jelenti azt, hogy a kkv-k nyugodtan hátradőlhetnek, sőt! Mert bár a nagy profitot az üzleti élet nagyvadaiból lehet kinyerni, a hackerek valójában nem nagyon válogatnak, lehajolnak az apróért is. Ráadásul minél kisebb a kiszemelt cég, rendszerint annál nagyobb célpontot ad, hiszen annál kevesebb forrást tud kibervédelemre fordítani.
A Piac & Profit februári számában megjelent cikkből megtudhatja azt is
- mikor támadják a hackerek a pénzügyi intézményeket, tőzsdéket, kórházakat.
- hogyan védekezhetnek a kkv-k, nehogy ők legyenek a következő áldozatok.
- milyen veszélyeket jelentenek a cégnek a munkatársak privát mobileszközei vagy akár a klímaberendezések, fényforrások.
- veszélyes-e a felhőszolgáltatás és a felhőben tárolt adatok.
- kik azok a fehér cowboyok és mit tehetnek értünk, hogy cégünk és ügyfeleink adatai biztonságban legyenek.
Akár a print, akár a digitális kiadványt ITT rendelheti meg.