Jellemzi a változások kedvező voltát, hogy 2013. február-2014. január között értéket tekintve még stagnált, mennyiségben pedig 2 százalékkal csökkent az élelmiszerek bolti eladása, az egy évvel azelőtti hasonló időszakhoz viszonyítva. Az adatok a Nielsen által mért kilencven csomagolt élelmiszer kategóriára vonatkoznak – derült ki a Nielsen piackutató elemzéséből.
Értéket nézve átlag felett bővült a legnagyobb forgalmú tíz kategória piaca között a sajt 9, szénsavas üdítőital és ásványvíz 6-6, gyümölcslé 12, tejföl 9 százalékkal, egyik tizenkét hónapos időszakról a másikra. Rajtuk kívül figyelemre méltó, kétszámjegyű növekedést ért el például a vodka 11, energia- és sportital 16, vaj 10 valamint snack 14 százalékkal.
Mennyiség szempontjából a top tíz kategória közül átlag felett emelkedett a következők bolti eladása: sajt (5 százalék), szénsavas üdítőital (6), gyümölcslé (7). Kétszámjegyű növekedést regisztráltak például az energia- és sportital (13 százalék), snack (11) és chips (14) esetében.
Az eladáshelyek piaci pozíciója két bolttípus esetében változott. A legnagyobb üzletek értékben mért piaci részesedése 2 százalékponttal csökkent, egyik tizenkét hónapos időszakról a másikra, 27 százalékra. Ezzel szemben 2 százalékponttal lett nagyobb, 38 százalék a szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres csatorna piaci részesedése.
Figyelemre méltóan különbözik a bolttípusok súlya jó néhány kategóriánál. Például erősen koncentrált a forgalom azokból a termékekből, amelyek piaci részesedése meghaladja a 400 négyzetméter feletti üzletek átlag 65 százalékos piaci részesedését. Ilyen többek között a sajt (79 százalék), jégkrém (77), ásványvíz és praliné (73-73). Ezzel egy időben a 400 négyzetméteres és kisebb boltok átlag 35 százalékos – értékben mért - piaci részesedését meghaladja például a vodka (53 százalék), szénsavas üdítőital (50), cukorka (47) és sör (45).