Egy másik Nielsen-kutatás szerint tavalyelőtt a harmadik negyedévben egy átlagos magyar fogyasztó költéseinek 3,3 százalékát fordította otthonon kívüli étkezésre, a múlt év hasonló időszakában viszont már csak 2,5 százalékát. Ez 29 vizsgált európai ország között a második legkisebb arány. Ennél kevesebb pénzt, 1,9 százalékot, otthonon kívüli étkezésre csak a románok adtak ki.
A vásárlási szokások szintén változnak, a vevők a korábbiaknál többet költenek a lakóhelyük közelében található üzlettípusokban. Az élelmiszerek értékben mért teljes hazai forgalmából a 400-2500 négyzetméter közötti üzletek - főleg szupermarketek és diszkontok - piaci részesedése 34 százalékról 36-ra nőtt, miközben a nagyobb üzlettípus mutatója 31 százalékról 29-re csökkent. A kisebb boltok piaci részarányának csökkenése viszont megállt, az elmúlt tizenkét hónap során az élelmiszer-kiskereskedelem teljes bevételéből ugyanúgy 35 százalék jutott rájuk, mint egy évvel korábban.
Nem vásárol, spórol a lakosság
Szeptemberben a kiskereskedelmi értékesítés volumene éves összevetésben 3,1, az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent. Az esztendő első kilenc hónapjában 1,5 százalékkal zsugorodott a forgalom a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint. Az év egészére piaci szereplők átlagosan 1,7-2 százalékos visszaeséssel számolnak.
A visszaesés az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, az üzemanyagtöltő állomások, valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek eladásainak alakulása volt meghatározó. A csomagküldő és internetes kiskereskedelem dinamikus növekedése folytatódott.
