A fordított áfa alkalmazása a magyar állattenyésztésben a törvénykezés hiányosságainak, és a jogalkotói kapkodás állatorvosi lova lehetne. A Vidékfejlesztési Tárca még a nyár közepén lengette meg az eljárás bevezetését a sertéságazatban, az áfacsalások visszaszorítására. Az ágazati szereplők tiltakozására reagálva ezután hivatalosan is közölték, hogy nem lesz fordított áfa a sertéstenyésztésben. Majd alig pár héttel a közleményük megjelenése után bejelentették, hogy mégis lesz, de csak akkor, ha az Európai Bizottság jóvá hagyja annak alkalmazását. Nos, nem hagyta jóvá, most az ágazatban dolgozó állattenyésztők, feldolgozók és kereskedők várhatják, az ügy következő fordulatát.
A sertéstartók szövetségének korábbi közleménye szerint, ha ezt a megoldást erőlteti a kormány, akkor azzal kell számolni, hogy a magyar sertésállomány drasztikusan csökkenni fog. A szervezet azt javasolja: a tárca vidékfejlesztési államtitkársága a kormány előterjesztésének tervezetéről gyakorló, a termelésben részt vevő gazdasági szereplőkkel egyeztessen, akik reálisan meg tudják ítélni az intézkedés hatását.
Felhívják a figyelmet arra is: ha az élő állatokat nettó áron kell számlázni a húsiparnak, az felerősítené a számla nélküli sertéseladási szándékot, amely együtt járna a termeléshez vásárlandó alapanyagok feketekereskedelmével is.
A gabona-, olajos- és fehérjenövény szektorban bevezetett fordított áfa az első tapasztalatok alapján komoly tisztulást hozott a magyar mezőgazdaságban, javítja a tisztességes vállalkozások helyzetét és növeli az adóbevételeket – áll a közleményben. Ennek alapján a kormány megítélése szerint a fordított áfa érdemben segíthet a sertéságazatot sújtó feketegazdaság visszaszorításában is. Ezen túlmenően a hatóságok a hagyományos ellenőrzési eszközök fokozott használatával valamennyi áfacsalási mód ellen határozottan fellépnek.Az Európai Bizottság jelenlegi indoklásában azt a veszélyt érzi fokozottnak, hogy a sertéságazatban tevékenykedő adócsalók más ágazatokra nyergelnek át. Ez a veszély azonban - a gabonakerekedelemben alkalmazott fordított áfa tapasztalataira alapozva nem reális.
A NAV foglalkozik a teljes termékpálya – azaz az élőállatok, a vágóhidak, a feldolgozás, a szállítás és a kereskedelem – ellenőrzésével. A csalási modellek általában nem termékspecifikusak, azokat legtöbbször több gazdasági területen is alkalmazzák. Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője korábban cáfolta azt a közhiedelmet, hogy a “gabonás áfacsalók átvedlettek volna húsosokká” a gabonaszektorban bevezetett fordított áfa miatt. Ezt a szóvivő téves megközelítésnek mondta, szerinte nem érzékelhető ilyen tendencia.
A húságazatban a tavaly feltárt áfacsalások mértéke meghaladta a 3,5 milliárd forintot, becslések szerint azonban ez a szám lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa. A húskereskedelemben okozott költségvetés terhére elkövetett áfacsalások száma az ország egyes területein igen eltérő mértékű. Leginkább a Nyugat-Dunántúli Régió fertőzött, mivel itt 1,9 milliárd forint volt az áfacsalással okozott kár mértéke. Az Észak-Alföldi Régióban ez az összeg 1,3 milliárd forintra rúgott, míg a Dél-Alföldi Régióban ez az összeg 300 millió forintot tett ki. A szakemberek ugyanakkor azt nem tudták konkrétan megmondani, hogy miért a nyugat-dunántúli, illetve az észak-alföldi térség a legfertőzöttebb az országban a hússzektorban e területen.
