Nem könnyű menekülés a magáncsőd

Akinek van pénze, annak segít valójában a magáncsőd 2015. szeptember 1-től hatályos intézménye. Ha rendesen törleszt a rendszer kemény feltételeit elfogadó adós, a végén valamennyit elengednek a hitelből.

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Szeptember 16-tól ismét kezdeményezhetik a bankok a bedőlt hitelek fedezetét jelentő lakások eladását – vagyis ismét jönnek a kilakoltatások. Az ez elől való menekülés újabb lehetősége a 2015. szeptember 1-től bevezetett magáncsőd intézménye.  A csődeljárás megindulásával az adós és az adóstárs csődvédelem alatt áll, nem kezdeményezhető, illetve nem folytatható velük szemben végrehajtási eljárás és zálogtárgy értékesítésére sincs lehetőség.

A törvény két lépcsőben lép hatályba. Idén szeptembertől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben (vagyis akinek a jelzáloghitel-szerződését felmondta a bank vagy már végrehajtás alatt áll az ingatlana és kényszerértékesíthetik azt), a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.

A magáncsőd eljárásba való belépéskor az adós valamennyi tartozását – tehát nem csak a lakáshiteleket, hanem közüzemi díj elmaradást, sőt, akár parkolási büntetéseket is „befolyatják” a rendszerbe.

Ki kaphat?
Magáncsődvédelmet az kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég adóssága törlesztésére, A lehetőséggel azok élhetnek, akiknek az összes tartozása legalább 2 millió, de legfeljebb 60 millió forint, tartozásuk meghaladja vagyonuk értékét, de nem több annak duplájánál, és van legalább egy olyan tartozásuk, amely három hónapja lejárt, és összege meghaladja a félmillió forintot.

A szigorú belépési korlátok miatt a kb. 180 ezer bedőlt devizahiteles közül még a legoptimistább kormányzati becslések szerint is maximum 25 ezer adósnak segíthet – írja közleményében a Habitat for Humanity. A Bankszövetség becslései szerint a 25 ezres szám akár negyvenezerre is nőhet, ha a rendszer túljut a kezdeti gyerekbetegségeken.

A különböző jogszabályokban családi csődvédelem illetve természetes személyek adósságrendezési eljárása néven szereplő magáncsőd azok számára nyújthat megoldást, akiknek felhalmozódott tartozásai kezelhetetlenné váltak, ugyanakkor van elegendő bevételük ahhoz, hogy elvileg, némi segítséggel kikecmeregjenek az adósságcsapdából. Nagyon fontos, hogy a magáncsődöt csak olyan adós veheti igénybe, akinek amellett, hogy vagyona és jövedelme is van, részéről a tartozásokkal kapcsolatos fizetési hajlandóság is fennáll, csupán fizetési képessége hiányzik.

Akiknek ilyen bevételek nem állnak rendelkezésre, azok számára a Nemzeti Eszközkezelő lehet a megoldás – a Bankszövetség szerint éppen ezért az itt meghatározott huszonötezres kvótát is a kétszeresére kéne emelni a valóban hatékony segítséghez.

Jó lesz, de túl gyors

A magáncsőd intézményének bevezetését a Bankszövetség is támogatja, bár Kovács Levente a szövetség főtitkára a témáról rendezett sajtótájékoztatón elmondta, elsietettnek és nem kellően megalapozottnak tartják a törvény bevezetését.

A rendszer sikerességét több nemzetközi példa is bizonyítja, ugyanakkor ezekből az is látható, hogy több év kell a jogintézmény sikeres kiforrásához – hangsúlyozta Becsei András a Bankszövetség alelnöke.  Nagyon bonyolult jogi konstrukcióról van szó, összesen 10 kormányrendelet és 7 Igazságügy miniszteri rendelet ad ki egészében. Ezen rendeletek egy része ráadásul csak a napokban jelent vagy jelenik meg, ami erős nyomást jelent a bankok esetében is a felkészülésre.

Becsei hangsúlyozta, a nemzetközi tapasztalatok alapján a magáncsőd intézménye hosszabb távon játszik fontos szerepet az adósságcsapdából való kikerülésben, nem érdemes azonnali jelentős változást várni tőle.

Mit vállal, aki belép?

Bár a sikeres adósságrendezési eljárás végén a jóhiszeműen eljáró adós – miután tartozásainak elvárt mértékét teljesítette – mentesül a további tartozásainak megfizetése alól. A magáncsőd feltételeinek áttekintésével kiderül, korántsem könnyű menekülésről van szó.

Az eljárás alá való bejelentkezés napjától fizetendő az 50.000 forintban megállapított minimális törlesztési díj összege. Ezt követően az eljárás első, bíróságon kívüli szakaszában 120 nap áll a felek rendelkezésére, hogy a főhitelező közreműködésével kényszeregyezséget kössenek egymással és kialkudják a mindkét fél számára elfogadható törlesztőrészlet összegét. Ez a szakasz akkor eredményes, ha az adósságrendezésről szóló egyezséget minden kötelezett és hitelező elfogadja.

Mivel az eljárásban a törlesztőrészletek nem a fizetőképességhez, hanem az ingatlan forgalmi értékéhez lesznek igazítva, ami sokak számára megfizethetetlen havi törlesztést fog eredményezhet a Habitat for Humanity közleménye szerint. A Bankszövetség alelnöke szerint viszont a terhek ellenére is egyértelmű segítséget jelent a törleszteni akaró, de nem tudó adósoknak.  (Hogy hány embernek segíthet a várakozások szerint, arról ld. keretes írásunkat.)

Kép:PP archív

Ennyitől lehet megszabadulni
A folyamat végén a jól fizető adós számíthat tartozása egy részének elengedésére. Hogy mennyire, az sem egyszerű.
Jelzáloggal terhelt ingatlan esetén a vagyontárgyak értékesítése során befolyt vételárból az értékesítés/végrehajtás során felmerült költségek mellett a a lakás folyósításkori forgalmi értékének összegéig kell a hitelt visszafizetni, a közüzemi költség, a tartásdíj, a járadékszerű kártérítés, a sérelemdíj, a közös költséget (un. privilegizált követelés) a követelésekre jutó megtérülés 1,2-szereséig kell törleszteni.
Az egyéb követelések (pl. banki fogyasztási hitelek, ki nem fizetett vállalkozói munkák, munkavállalói követelések, lakásbérleti tartozások) minimum 38%-át kell visszafizetni, az ennél is hátrább sorolt követelések (pl. a közeli hozzátartozó vagy a saját cég felé fennálló tartozás) esetén csak 5% az, amit mindenképpen törleszteni kell.
Ha bíróságon kívüli adósságrendezés nem vezetett eredményre, az eljárás a bírósági adósságrendezés szakaszába lép, melynek során szintén a felek közötti egyezség létrehozása a cél, azonban már nem a főhitelező, hanem a családi vagyonfelügyelő dolgozza ki az erre vonatkozó javaslatot. Ebben a szakaszban az adós és az adóstárs közös, készpénzfelvételi limittel korlátozott bankszámláját a vagyonfelügyelő kezeli. Ebben az esetben tényleg szigorú felügyeletre kell számítani, a vagyonkezelő rendelkezhet arról, hogy mely vagyontárgyakat kell értékesíteni és a család teljes pénzmozgását felügyeli és valóban alacsony összeget irányoz elő szabadon elköltehetőként: négyfős család esetén ez havonta 28500 forint, három fő esetén havonta 42750 forintot. (Hogy a folyószámla fölötti rendelkezés hogyan történik, arról itt olvashat részletesebben.)

Becsei András azonban hangsúlyozta, ha, ideális esetben, mindkét fél érdekeinek megfelelően a bírósági szakasz előtt sikerül megegyezésre jutni, a vagyonkezelőnek valójában nem is lesz szerepe és a közösen megállapodott új törlesztőrészlet fizetése esetén az adós bevétele további részeit szabadon használhatja.

Az eljárás menetéről itt olvashat részletesen.

Amennyiben az adós öt évig rendesen törleszt, a megállapodás szerint a tartozás egy meghatározott része végül elengedhető. A csődgondnok akár 50%-os adósságelengedést is kijárhat azoknak az adósoknak, akik rendszeresen fizetik a rezsicéggel/bankkal kialkudott havi adósságtörlesztést. Ha például az ügyfél 15 milliós jelzáloghitellel, 10 milliós értékű lakással és 2 millió forint egyéb tartozással is rendelkezik, akkor az elengedett rész a lakás értéke feletti 7 millió forintos tartozás azon része lesz, amit az ötéves időszak alatt nem tudott törleszteni az ügyfél. (Hogy mekkora tartozástól szabadulhatunk, arról részletesebben ld. keretes írásunkat!)

Az adós bármikor megszüntetheti az adósságrendezési eljárást, ez azonban a törvény szerint meghiúsításnak minősül, ugyanúgy, mint a jövedelem, illetve vagyon eltitkolása, és következménye az, hogy utána tíz évig nem vehet részt adósságrendezési eljárásban.

Amit nem érint a családi csőd
A kormány augusztusban külön rendeletben szabályozta, hogy mely vagyonelemek és mely bevételek nem tartoznak az adósságrendezési eljárásba. Így többek között nem tartozik az adósságrendezésbe a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső háztartási és lakásfelszerelés, berendezés, mosógép, hűtőszekrény, haszonállat, kedvtelésből tartott állat, tankönyv, tanszer, játék, alapvető élelmiszer vagy egyéb, az alapvető létfenntartáshoz szükséges egyéb vagyontárgy meghatározott forgalmi értékig. Hasonlóképpen nem kell bevonni az egy naptári évre elegendő szilárd tüzelőanyagot, a fűtőberendezést, a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket sem az eljárásba.    

 Az adósságrendezési feltételek vizsgálatát követően szerzett, a rendeletben felsorolt vagyontárgyak vagy egyszeri pénzbevétel esetén az egy eladótól, ajándékozótól, adományozótól, kifizetőtől stb. származó juttatás értékét vagyontárgy típusonként egy naptári éven belül össze kell adni, és a juttatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meghaladó részét az adósságrendezésbe be kell vonni.

 A rendelet szerint nem tartozik az adósságrendezési eljárásba egyebek mellett a szociális ellátás és a munkáltató vagy közhasznú civil szervezet által nyújtott szociális segély sem, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 százalékáig, ahogy a gyermekvédelmi törvény szerinti pénzbeli támogatás és természetbeni ellátás, pótlék, nevelőszülők részére fizetett nevelési díj és ellátmány, a családtámogatási célú pénzbeli ellátásoknak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege sem.

 Kivételt képez továbbá az árvaellátás és a házastársi pótlék az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszereséig, a szépkorúak jubileumi juttatása, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, a mozgáskorlátozottak számára vásárolt, átalakított, fenntartott személygépkocsi meghatározott feltételek mellett, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás, a rokkantsági járadék, a bányászok egészségkárosodási járadékának az öregségi nyugdíj legkisebb összege másfélszeresét meg nem haladó havi összege. 

 Nem kell egyebek mellett bevonni az adósságrendezési eljárásba az adós, adótárs egyéni vállalkozásához szükséges pénztárgépet, irodaszert, informatikai eszközt sem, összességében az öregségi nyugdíj legkisebb összege négyszereséig vagy például az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett bevételnek azt a részét, amelyet köztartozásként be kell fizetni. Az adósságrendezés időtartama alatt megszerzett örökség csak a hagyatéki tartozások kielégítését követően vonható be az adósságrendezésbe.

     A kormány augusztusban külön rendeletben szabályozta, hogy mely vagyon és mely bevételek nem tartoznak az adósságrendezési eljárásba. Így többek között nem tartozik az adósságrendezésbe a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső háztartási és lakásfelszerelés, berendezés, mosógép, hűtőszekrény, haszonállat, kedvtelésből tartott állat, tankönyv, tanszer, játék, alapvető élelmiszer vagy egyéb, az alapvető létfenntartáshoz szükséges egyéb vagyontárgy meghatározott forgalmi értékig. Hasonlóképpen nem kell bevonni az egy naptári évre elegendő szilárd tüzelőanyagot, a fűtőberendezést, a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket sem az eljárásba.    

    Az adósságrendezési feltételek vizsgálatát követően szerzett, a rendeletben felsorolt vagyontárgyak vagy egyszeri pénzbevétel esetén az egy eladótól, ajándékozótól, adományozótól, kifizetőtől stb. származó juttatás értékét vagyontárgy típusonként egy naptári éven belül össze kell adni, és a juttatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meghaladó részét az adósságrendezésbe be kell vonni.

    A rendelet szerint nem tartozik az adósságrendezési eljárásba egyebek mellett a szociális ellátás és a munkáltató vagy közhasznú civil szervezet által nyújtott szociális segély sem, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 százalékáig, ahogy a gyermekvédelmi törvény szerinti pénzbeli támogatás és természetbeni ellátás, pótlék, nevelőszülők részére fizetett nevelési díj és ellátmány, a családtámogatási célú pénzbeli ellátásoknak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege sem.

    Kivételt képez továbbá az árvaellátás és a házastársi pótlék az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszereséig, a szépkorúak jubileumi juttatása, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, a mozgáskorlátozottak számára vásárolt, átalakított, fenntartott személygépkocsi meghatározott feltételek mellett, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás, a rokkantsági járadék, a bányászok egészségkárosodási járadékának az öregségi nyugdíj legkisebb összege másfélszeresét meg nem haladó havi összege. 

    Nem kell egyebek mellett bevonni az adósságrendezési eljárásba az adós, adótárs egyéni vállalkozásához szükséges pénztárgépet, irodaszert, informatikai eszközt sem, összességében az öregségi nyugdíj legkisebb összege négyszereséig vagy például az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett bevételnek azt a részét, amelyet köztartozásként be kell fizetni. Az adósságrendezés időtartama alatt megszerzett örökség csak a hagyatéki tartozások kielégítését követően vonható be az adósságrendezésbe.

Véleményvezér

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz 

Már gyurcsányozni sem érdemes.
Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár

Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár 

Világváros lesz Kolozsvárból.
A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak

A Facebookon Orbán Viktoron mulatnak 

Nem is volt, de azért megszüntetnék.
Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja

Példátlan helyzet, közadakozást kezdeményezett a Bethesda Gyermekkórház, hogy egy műtőjét működtetni tudja 

Miközben az elit gátlástalanul urizál, már az alapszolgáltatások sem működnek.
Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek

Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek 

A Fanta-botrány és a műbalhé.
Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet

Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet 

Újraválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament elnöki tisztségébe.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo