Az utóbbi napokban a 2012-es költségvetési törvény, illetve az azt megalapozó adójogszabályok módosítására irányuló képviselői indítvány formájában merült fel az eva megszüntetésének lehetősége. Az Országgyűlésnek ugyanakkor olyan módosító javaslatot is benyújtottak, amely az eva-kulcsot a mostani 30-ról 35 százalékra emelné, illetve egy másik javaslat a bevételi plafont 25-ről 30 millió forintra módosítaná 2012-től.

A kormány eddigi nyilatkozatai alapján a megszüntetés mellett tette le a voksát, a kormányszóvivő szerint az eva kivezetésével a költségvetés 50 milliárd forint többletbevételre számíthat 2012-től. Ehhez képest a kabinet egyelőre nem tette nyilvánossá az utóbbi összeget megalapozó háttéranyagait. Ezzel ellentétben olyan becslés is ismert, amely szerint a kivezetéssel 10 milliárd forintot is bukhat a büdzsé jövőre. (Lázár János ugyanakkor megtartaná az evát.)

Az eva természetrajza

Az eva legfőbb előnye az egyszerű adminisztrációja, illetve, hogy számos adónemet - a személyi jövedelemadót (egyéni vállalkozóknál), az általános forgalmi adót (nincs befizetés és visszaigénylési lehetőség), valamint a társasági adót (társas vállalkozásoknál) - kiváltva relatíve alacsony adóterhelést jelent.

Az eva adóalanyi körébe jóval nehezebb bekerülni, mint kikerülni onnan. A legfontosabb korlátot az az előírás jelenti, amely szerint az adóévet megelőző évben az árbevételnek 25 millió forint alatt kell teljesülnie, illetve már az aktuális adóév előtt két évvel nyilatkozni kell a belépési szándékról. Az eva-körhöz csatlakozás tehát egy tudatos tervezés eredménye.

Ha abból indulunk ki, hogy egy tulajdonos vállalkozási tevékenységéből származó nettó jövedelmét kívánja maximalizálni, érthetővé válik, hogy miért is számít az Orbán-kormány az eva megszüntetésével többletbevételre. Az evát nyilván a rendelkezésre álló jövedelem maximalizálása érdekében választották a társas vállalkozások vagy a magánszemélyek, például normál egyéni vállalkozói, illetve társasági adózás helyett. A választásban mérlegelendő szempontok azonban a profitmaximalizáláson túl is vannak: többek közt az adónem - társasági adózáshoz viszonyítva - alacsony adóadminisztrációs költsége, amely az adóhatóság forintosítható terheit is csökkenti.

Érvek és ellenérvek

Az eva kiszámítása és bevallása, illetve az adóelőleg fizetési szabályai egyszerűek, az átláthatóság miatt ráadásul kevésbé számíthat az adóalany hatósági ellenőrzésre. Mindezek alapján tehát az eva egy kedvező adóterhet jelent, ami hozzájárulhat a rejtett jövedelmek kifehéredéséhez.

Az adómorálra gyakorolt hatások azonban már nem ilyen egyértelműek. Semjén András, Tóth István János és Fazekas Mihály tanulmányukban összefoglalják a legfontosabb érveket az eva fenntartása ellen. A költségeket egyrészt nem lehet levonni az adóalapból, az evázóknak így nem érdekük, hogy számlát kérjenek a vállalkozásuk érdekében felmerülő költségeikről, ahogyan az is előfordulhat, hogy a számlát olyan cégnek kérik inkább, amelyek el tudják számolni azt, ezzel csökkentve adófizetési kötelezettségét. Empirikus vizsgálatok szerint az áfabevételek csökkenése összefüggésbe hozható az evakör kiteljesedésével is: a megállapítás mögött az a feltételezés áll, hogy az eva inkább kedvezőtlenül hatott az adómorálra, növelte az áfacsalás (a jövedelemeltitkolás) lehetőségét. Ezt támasztja alá, hogy az evakulcs 2006-os drasztikus emelése után kevesen léptek ki ebből az adózói körből, sőt, a 2010-es emelés után sem indult kilépési hullám.

Az eva emellett ösztönözheti a nem legális foglalkoztatást is, hiszen a vállalkozásoknak ebben az esetben nem áll érdekükben bérköltség elszámolása. További ellenérv, hogy az evával jogosulatlan előnyhöz juthatnak bizonyos - önkényesen kiválasztott - ágazatok, amelyek költséghányada jellemző tevékenységükből adódóan alacsony (például a szellemi tevékenység).

Az eva megítélése a fehéredés, illetve az ezzel összefüggő adómorál szempontjából azonban kérdéses, hiszen egyelőre hiányoznak a vállalati adatokon végzett, részletekbe menő vizsgálatok.

Mi lesz az eva után?

Az alábbi számításoknál elsőként abból a feltételezésből indult ki az IDEA, hogy az evakörbe azok a társas és egyéni vállalkozások léptek be, amelyek a korábbi helyzethez képest ezzel legálisan csökkenteni tudták adófizetési kötelezettségüket - azaz jövedelmük növekedett a megelőző időszakhoz viszonyítva. E feltételezés alapján az eva megszüntetésével a vállalkozások átmenetileg biztosan rosszabb helyzetbe kerülnek: több adót kell fizetniük, ezért jövedelmük csökken.

Az eva megszüntetésével kapcsolatban azonban az állami bevétel csökkenésének irányába mutató kockázatok kerülnek többségbe, elsősorban annak okán, hogy az érintett vállalkozások idővel bizonyosan érdemben reagálnak majd a megváltozott helyzetre.

A jövőre becsülhető mintegy 610 milliárd forint bruttó árbevétel mellett (27 százalékos áfakulccsal számolva) az evázók 22 milliárd forinttal kevesebb bevételt fizetnének be a költségvetésbe, mintha ezt társasági adóalanyként tennék. Az eva megszüntetésével ugyanakkor az e körből kikerülők úgy is dönthetnek, hogy költséghányadukat - fiktív számlák segítségével - 40 százalékra emelik. A költségeket ebben az esetben magánfogyasztásra fordítanák, az áfát azonban e tételek után is visszaigényelnék - az adózás előtti eredmény csökkenésével így a teljes adófizetés a korábbi evás szinten maradna. Megjegyzendő, hogy a társasági adóadóalap a szerteágazó lehetőségek - a társasági adóról szóló törvényben nevesített csökkentő tételek és kedvezmények - révén legálisan is csökkenthető. Valószerűbb azt feltételezni, hogy hosszabb távon az eredetileg alacsonyabb költséghányadú ex evások költségeinek nettó árbevételhez viszonyított aránya közeledik majd valamelyest az azonos ágazatban tevékenykedő, eredetileg társasági adózású vállalkozások magasabb átlagához.

Az adóterhelés növelésével emellett csökkenhet a gazdasági aktivitás. Különösen igaz lehet ez a csekély árbevételű vállalkozásokra/vállalkozókra, számukra ugyanis nem éri meg, hogy társasági adózásba menjenek át, vagy normál egyéni vállalkozók legyenek, mivel az adminisztrációs költségek ebben az esetben az árbevételhez képest relatíve magasak. Ez a kör az eva megszüntetésével megbízási szerződéssel juthat legális jövedelemhez, ezzel azonban a korábbiakhoz képest egyértelműen rosszabbul jár. Esetleg élhetnek költségszámlák gyűjtésével, más vállalkozásoktól „vásárlásával" egy „ismerős" vállalkozás számára, amely ennek fejében valamilyen módon kifizeti őket.

Mivel az evaplafont csupán kis mértékben emelték 2003 óta, mára a teljes evaárbevétel 45 százaléka a 15 millió forint feletti forgalmú, jellemzően társas vállalkozásoktól származik. Az evakörön belül túlsúlyban van a szakmai-tudományos és műszaki tevékenységek, amelyek költséghányada a legalacsonyabbak közé tartozik. Ezek az átlagnál több erőforrással rendelkező vállalkozások eredményesebben „optimalizálhatják" adófizetésüket evás korszakuk után akár külföldi cégalapításon keresztül is, ezzel pedig jelentősebben csökkenhet a büdzsé bevétele.

Csökkenő gazdasági aktivitás

Összességében a kockázatok többsége az adóbevételek csökkenésének irányába mutat az eva kivezetésével kapcsolatban. A kormányzati bevételek már középtávon is mérséklődhetnek a gazdasági aktivitás visszaesése, illetve az esetlegesen növekvő adóelkerülés következtében. Releváns ismeretek hiányában azonban előzetesen nem határozható meg, hogy az eva megszüntetése mennyivel csökkenti a költségvetési bevételeket, mivel hasonló intézkedésre eddig nem volt példa Magyarországon. Ha az evás vállalkozások egy része külföldre helyezi át székhelyét, illetve megközelíti a most társasági adót fizető vállalkozások költséghányadának átlagát, akkor a költségvetésből érdemi bevétel is kieshet.

Az eva, mint árbevétel-alapú adózási forma egyszerűsége, átláthatósága, alacsony adminisztrációs terhe, valamint a központi bevételek az ebből származó pontos tervezhetősége és kiszámíthatósága miatt a kormánytöbbségtől joggal várhatnánk el, hogy az eva pártján álljon - figyelembe véve az adóegyszerűsítést hangoztató kommunikációt. Az evához hasonló adóterhek már léteznek - többek közt a jelenlegi kormány által bevezetett ágazati különadók, a pénzügyi szervezetek különadója vagy az egykulcsos rendszer felé közeledő személyi jövedelemadó. Az eva megszüntetése ezzel a szemlélettel teljesen ellentétes. Nyilvánvalóan léteznek érvek a megszüntetés mellett is, a gazdaság nulla közeli növekedése idején azonban inkább bővülési áldozattal járna a kivezetés. Hasznosabb lehet az eva fontosabb paraméterei (a plafon vagy a kulcs) módosításának megfontolása, így a költségvetés is magasabb bevételre számíthat, miközben - az eva felszámolásával előálló helyzethez képest - csökkenne a gazdasági aktivitás visszaesésének veszélye is - írja az IDEA.