A hamarosan megnyíló 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszakban várhatóan 5 ezer milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési, innovációs és egyéb célú támogatás lesz elérhető a vállalkozások számára Magyarországon, és ennek többszöröse Romániában, Horvátországban és Bulgáriában. Az OTP Hungaro-Projekt két egyedülálló online felmérést készített, amelyben 118 vállalat válaszai alapján a hazai és nemzetközi vissza nem térítendő források bevonásában, a pénzügyi kockázatok csökkentésében, valamint a vállalatok belső innovációs folyamataiban rejlő lehetőségeket mérte fel.
Eszközbeszerzés és fejlesztés az első helyen
A vállalatok 68,6 %-a elsődlegesen eszközbeszerzéssel és technológiafejlesztéssel kapcsolatos beruházásokat kíván megvalósítani a következő két évben az európai uniós támogatások felhasználásával. A felmérés alapján jelentős hányaddal bír azon vállalatok száma, amelyek vállalati innovációra (a vállalatok 56,8 %-a), ingatlanfejlesztésre (51,7 %) és energetikai korszerűsítésre (45,8 %) vonatkozó beruházásokat szintén terveznek európai uniós forrásból finanszírozni. Érdemes kiemelni, hogy csupán a vállatok 31,4 %-a kíván az európai uniós források bevonásával új munkahelyeket teremteni az elkövetkező két évben.
A megkérdezett vállalatok közel egyharmada rendelkezik külföldi leányvállalattal vagy tervez alapítani. Románia és Horvátország a két legnépszerűbb szomszédos állam ebből a szempontból. Az európai uniós források bevonása mellett a vállalatok további 26,3 %-a megfontolná egy leányvállalat létrehozását. A felmérésben részt vett vállalatok közel 60 %-a annak ellenére sem tervez külföldi leányvállalatot alapítani a környező országokban, hogy egyrészt a 2014-2020-as fejlesztési időszakban hazánkban számos támogatási forma nem lesz elérhető, másrészt Horvátország egész területe konvergencia régió kategóriába tartozik, valamint Románia a magyarnál is több támogatást kap a hétéves időszakra.
Az új európai uniós fejlesztési időszakban páratlan lehetőség nyílik a régióban működő vállalatok előtt. A régióban sok ezer milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési, innovációs és egyéb célú támogatást használhatnak ki a vállalatok, így nem csoda, hogy a megkérdezett vállalatok intenzíven érdeklődtek egy az aktuális pályázatokról közvetlen értesítést biztosító szolgáltatás iránt, ami az aktuális piaci és makrogazdasági háttér ismeretével jelent értékes dokumentumot. A felmérésből kiderül, hogy a vállalatok bevallásuk szerint kevésbé érdekeltek innovációs stratégia és fejlesztési terv kidolgozásában és menedzselésében, ami nélkülözhetetlen eleme a fenntarthatóan sikeres vállalati működésnek és úgy látjuk, hogy ennek a következő években kiemelkedő szerepe lesz a támogatások elérésében.
A többség kis léptékű termékfejlesztésben érdekelt
Az új uniós fejlesztési terv kiemelt célja a kutatás és fejlesztésben (K+F), valamint innovációban rejlő lehetőségek kihasználása, ezért ez központi eleme lett a támogatási rendszernek – startup ökoszisztéma elősegítése, Horizont 2020 és egyéb kezdeményezések. A válaszadók 65,3 %-a kis léptékű termék-, szolgáltatás és/vagy technológiafejlesztésben érdekelt, de alacsony az innovációt stratégiai szinten kezelő, az újításokat projektekbe rendező és pályázatokkal finanszírozó vállalatok aránya. A vissza nem térítendő támogatások szerepe, megfelelő szemléletváltással jelentősen növelhető.
A vállalatok kétharmadánál az árfolyamkockázat gondot okozhat
A bankköltség optimalizálása mellett (a Piac&Profit kalkulátorával könnyen megtalálhatja a legoptimálisabb számlát) az MNB növekedési hitelprogramjával kapcsolatos tanácsadás releváns (44,9 %), míg a pénzügyi modellezés (21,2 %) kevésbé releváns a vállalatok számára. A megkérdezett vállalatok 71,2 %-ánál az árfolyamkitettség vagy egyáltalán nincs fedezve vagy vezetői döntéssel „ad hoc” módon fedezik. A vállalatok 71 % azt válaszolta, hogy profitrátájukkal nem tudja fedezni az árfolyamkockázat aktív kezelésének hiányát. (Itt olvashat arról, hogy hogyan kezelheti egy cég ezt a nehézséget.) A megkérdezett vállalatok felének havi átlagos devizakonverziója 150 ezer euró alatt van, viszont a forint-euró árfolyam erős volatilitása miatt, még így is akár 10-30 millió forintos tétel között mozoghat az ebből fakadó veszteségük éves szinten. A devizaárfolyamok mozgásából származó esetleges költségek kezelésével szemben a vállalatok részletesen elemzik bankköltségeiket.
