Nemzetközi hírek

USA, Európa:

- Jelentős mínuszban zártak pénteken az amerikai tőzsdék (Dow -2,7%; S&P -2,7%; Nasdaq -2,4%). Német tisztviselők szerint az Angela Merkel által vezetett kormány a görög csődre készül, ami újra felerősítette a déli állam adósságállományával kapcsolatos félelmeket.

- A tisztviselők elmondták, hogy a kormány a német bankok számára dolgoz ki mentőcsomagot arra az esetre, ha Görögország nem teljesítené a hiánylefaragási feltételeket, és így nem juthatna nagyobb mentőcsomaghoz.

- Makro frontról nem érkezett fontos hír a hét utolsó napján. Az általános hangulat a recessziós félelmek és adósságproblémák miatt negatívra fordult Obama 447 milliárd dolláros gazdaságösztönző programja ellenére.

- Bernanke sem tudta megnyugtatni a piacot múlt héten, ugyanis nem tett egyértelmű utalást a monetáris ösztönző csomagra (QE3). Több befektető ugyanis arra számít, hogy a Fed szeptember 21-i ülésén kerülhet sor egy újabb pénznyomtatási program bejelentésére.

- A legnagyobb mértékben a bankok árfolyama esett, átlagosan 3,2%-kal. Az olajszektor is gyengén teljesített a pénteken csökkenő olajár nyomán.

Olaj és arany

- Pénteken 2%-kal értékelődött le a WTI olaj, majd ma reggel további 2%-ot esett a nyersanyag árfolyama. Jelenleg 85,5 dolláron kereskednek a kőolaj hordójával.

- A görög csődtől és az amerikai recessziótól való félelem mellett a mexikói öbölbeli viharok csillapodása sem kedvezett a nyersanyagnak. A kitermelés újra is indult a veszélyeztetett zónában.

- Az arany ára sem tudott már emelkedni. A menedék szerepét betöltő nemesfém ára is 0,8%-ot esett pénteken. Jelenleg 1.849 dolláron kereskednek az arany unciájával.

Távol-Kelet:

- A negatív tartományban tartózkodtak az ázsiai indexek ma reggel (Nikkei -2,3%, Shanghai -0,0%, Hang Seng -3,9%, All Ordinaries -3,4%).

- Jürgen Stark, az EKB igazgatóságának tagjának lemondását sokan úgy értékelték, hogy nincs összhang az intézményen belül, ami a követendő közös politikát illeti, ezért az európai kitettséggel rendelkező vállalatok részvényeire nagy nyomás nehezedett.

- Kína külkereskedelmi mérlege a júliusi 31,5 milliárd dollárról 17,8 milliárdra csökkent augusztusban, ami elmaradt a 23,4 milliárdos piaci várakozástól. Az import éves szinten 30,2%-kal nőtt, míg az export 24,5%-kal bővült.

- A pénzügyi részvények jártak elöl az esésben (HSBC -4,3%, Westpac Banking -4,6%, Macquire -4,5%, Commonwealth Bank of Australia -4,4%).

- A jelentős európai kitettséggel rendelkező exportőrök részvényei szintén lejtőre kerültek (Sony -3,2%, Sharp -5,2%, Nissan -4,2%).

- 2,8%-ot veszített értékéből a Suzuki, miután a Volkswagen megvádolta, hogy a japán cég megszegte a két vállalat közötti együttműködési megállapodást. A vád szerint a Suzuki harmadik féltől vásárolt dízel motorokat az Esztergomban gyártott SX4-esekhez.

- Az általános negatív hangulatban az energiacégek is a negatív tartományba csúsztak (BHP Billiton -3,6%, Rio Tinto -4,5%).

Devizák:

- Régen nem erősödött olyan lendületesen a dollár, mint az elmúlt hetekben. Az árfolyam az 1,455-ös ellenállásról, 1,35-ig erősödött az euróval szemben. A mozgás csütörtökön gyorsult be igazán, amikor az 1,40-es támasz elesett. A ma reggeli kereskedésben már az 1,35-ös szintet is megérintette a devizapár, miután pénteken 250 pontot zuhant. Az utóbbi zuhanás hátterében az állt, hogy az év végén távozik Jürgen Stark, az EKB igazgatótanácsának tagja, aki több ízben is kifogásolta a központi bank válságkezelési módszereit, például a 2010 májusában létrehozott állampapír-vásárlási programot.

- A japán jen továbbra sem mozdult el látványosan. A reggeli órákban a 77,8-as ellenállásról pattant le az USD/JPY devizapár, és a 20 napos mozgóátlagig (77) süllyedt.

- Pénteken áttörte a 278-as szintet a forint, és 283-ig emelkedett az árfolyam, majd zárásra 280-ig korrigált vissza. A reggeli kereskedésben tovább gyengült az EUR/HUF, már 281 felett az árfolyam.

Határidős piacok:

- Továbbra is mínuszban az amerikai határidős indexek.

Erste kommentár

A kormánypárt megint adott egy pofont a forintnak. Hasonlóra akkor volt példa, amikor nagy horderejű lépésekre készültek másfél évvel ezelőtt. Még New Yorki tőzsde is megfeküdt egy pillanatra, Kósa és Szijjártó urak nyilatkozatainak köszönhetően. Tesztelték a piacot, hogy mi történik, ha kirúgjuk az IMF-et. S ennek volt következménye számos különadó, na meg a nyugdíjpénztárak államosítása. Vagyis utólag úgy tűnik, hogy egy jól átgondolt terv részét képezték az akkori nyilatkozatok. A mostani bejelentés annyira meredek, hogy mivel jó érzésű emberek vagyunk - ezért nem a dilletantizmusra, hanem valamiféle nagyszabású tervre gyanakszunk megint. Mindenestre érdekes az ötlet az után, hogy Svájc rögzítette az EUR/CHF alját 1,2-re. Így egy jó és konzervatív gazdaságpolitikával és költségvetéssel el lehetne érni a 260 Ft-os euró árfolyamot, amely 216-Ft-os svájci frankot jelent. Ha esetleg 1,3-ig gyengül az EUR/CHF árfolyam, akkor újra 200 Ft-os euróról beszélhetnénk. Vagyis elég furcsa a pénteki bejelentés, hiszen az a forint gyengülésének irányába hat. Mindenesetre a tények kedvéért az nagyon fontos, hogy aki 2005-2006-ban forint hitelt vett fel pl. 20 évre 20 millió forintot, annak kezdetektől fogva (becsült 12%-os kamat vagyis THM) 220 ezer forint körül van a törlesztő részlete. Aki pedig CHF alapú hitelt lőtt magának, az 143 ezer forint körüli törlesztő részlettel kezdhetett (becsült 6%-os kamattal ok! THM-mel számolva), amely 230-as CHF/HUF-nál 205 ezer törlesztő részlettel rendelkezik. Az igazság az, hogy azóta a forint törlesztő meg egy kicsivel csökkenhetett, de valójában a svájci frank hiteles még mindig jobb pozícióban van, mint az előrelátó, kockázatkerülő hitelfelvevő. Az óvatos forint hitellel rendelkező adós pedig rágja a körömkefét, hogy őt nem, de a jobban járó devizahitellel rendelkezőt mindenki meg akarja menteni.