A tranzakciós illeték bevezetése óta eltelt bő két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalati, vállalkozói ügyfelek a korábbiaknál is jobban figyelik a banki költségeiket, és törekszenek azok optimalizálására. A csökkentés érdekében ma már nemcsak a hazai piacon jelen lévő bankok ajánlatait, hanem számos esetben a külföldi – jellemzően határ közeli fiókokkal rendelkező – bankokét is felmérhetjük.
Költségoptimalizálás összevonással
A külföldi számlavezetés iránt legtöbbször a külföldön fizikai és pénzügyi jelenlétet egyaránt igénylő tevékenységgel rendelkező vállalkozások érdeklődnek, s csak kisebb részben azok, amelyeknél amúgy a vállalkozás tevékenysége nem indokolná, hogy a cég egy másik országban vezessen folyószámlát. A pénzintézetek magyar leányvállalatai általában a gazdasági tevékenységgel összefüggésben nem álló – például adóoptimalizációra irányuló – számlanyitási törekvéseket nem is ösztönzik, azzal kapcsolatban felelős magyarországi bankként konkrét tanácsot, tippet nem adnak.
A külföldön számlát nyitó magyar vállalkozásnak
– éves beszámolójában nyilatkoznia kell a nemzetközi, országhatáron túli számláiról is, illetve a általa igénybe vett egyéb banki, pénzügyi szolgáltatásokról;
– a kinti banktól is be kell kérnie az év végére vonatkozó könyvvizsgálói igazolást;
– a hazai leánybanknál is kell számlát vezetnie, ha esetleg hitelt szeretne felvenni a külföldi bankban. Kizárólag ebben az esetben tud a fiók ajánlást tenni a kinti partnerbanknak. A hitelhez jutás persze ebben az esetben is az adott vállalkozás adott partnerbanki egyedi ügyfélminősítésétől függ;
– számítania kell arra is, hogy romlanak az esélyei a magyarországi finanszírozásra. A finanszírozó bankok ugyanis számlaforgalmi kikötéseket szoktak alkalmazni, ami akadálya lehet a forgalom külföldi számlára terelésének.
Hasonló véleményen van a Raiffeisen Bank munkatársa is, aki szerint a tranzakciós adó elkerülésének külföldi számlavezetésen keresztüli módja a vállalkozások többsége számára nem jelent megoldást, már csak azért sem, mert a külföldi számlavezetés számtalan rejtett költséggel jár, kezdve az utánajárás költség- és időigényével. Az Erste Bank szakértője szerint sem tömeges a „kivándorlás”.
– Tapasztalatunk szerint végül nem minden érdeklődő dönt a külföldi forint- vagy eurószámla nyitása mellett. A döntésüket befolyásolja, hogy egyedi ajánlatot vagy hivatalos kondíciós listát kaptak a várható forgalom alapján, a számlavezetési és tranzakciós díjakról – tájékoztat Szigethy Zoltán, az Erste Bank Vállalati Cash Management területért felelős osztályvezetője.
Abban viszont jelentős eltérés tapasztalható bankonként, hogy a helyi hálózat milyen támogatást, információt nyújt az ügyfeleknek külföldi számlanyitási szándék esetén. A pénzintézetek honlapjain sokszor találunk ugyan hasznos tájékoztató anyagokat, ezek azonban önmagukban nem elegendőek, ha teljes körűen szeretnénk tájékozódni.
Külföldön forintban?
A lapunknak válaszoló bankok egy részénél a hazai leány a magyarországi piacra koncentrál, elsősorban a devizabelföldi és devizakülföldi vállalkozók magyarországi tevékenységét támogatja, s nem működik közre aktívan a külföldre irányuló számlanyitási folyamatokban. Ezek a pénzintézetek azt javasolják, hogy közvetlenül az adott célországban tájékozódjunk.
– Az a tapasztalatunk, hogy a külföldi folyószámla számos kihívással járhat, hiszen ismeretlen a szabályozási környezet, a költségek, az adózás és sokszor a nyelv is. Ezért javasoljuk ügyfeleinknek, hogy elsőként ügyfélmenedzsereik segítségével mérjék fel a lehetőségeket, együtt gondolják át, hogy stratégiai üzleti céljaik szempontjából a vállalkozás milyen valós pénzügyi, bankolási igényekkel rendelkezik, és ez alapján milyen számlavezetési megoldás lehet számára a leginkább megfelelő és ajánlható – mutat rá Bolyán Róbert.
A nem Magyarországon vezetett számla nyitásának a K&H Banknál is feltétele, hogy az ügyfél releváns üzleti kapcsolatokkal rendelkezzen az adott országban, és azért éljen a lehetőséggel, hogy ezt az üzletmenetét támogassa. Megítélésük szerint mindenképpen hasznos, ha a vállalatvezetők a bankkal közösen gondolkodva alakítják ki a likviditáskezelési és pénzgazdálkodási folyamataikat, ezért mindenki számára azt ajánlják, keresse fel a bankját, és beszéljék át a lehetőségeket, hogy a lehető legtöbbet profitálják az elérhető egyedi banki ajánlatokból.
Arra a kérdésünkre, hogy a bank anyavállalata és külföldi leányvállalatai foglalkoznak-e forintszámla-vezetéssel, a megkérdezettek fele válaszolt igennel. A KBC Csoport belga, szlovák és cseh bankjai és fióktelepei vállalnak például céges forintszámla-vezetést, és az UniCredit Bankcsoporthoz tartozó külföldi bankok is foglalkoznak forintszámla vezetésével. A hazai vállalkozások által külföldön nyitott számlák devizanemét azonban sokkal inkább az adott országban tervezett vagy már bejáratott üzlet devizaneme motiválja és határozza meg.
A külföldi bankoknál vezetett forintszámláról indított átutalások devizautalásnak minősülnek, így ezek esetében a GIRO rendszerben biztosított napon belüli elszámolás nem valósul meg, illetve ezek díja esetében is a devizautalásokra jellemző kondíciók érvényesek.
Ami a külföldi számlavezetéssel együtt járó ügyintézés és kommunikáció nyelvét illeti, előfordul, hogy a külföldi bankfiókokban dolgozó kollégák magyar nyelven is tudnak segíteni, de ez érthetően csak a határok közelében található fiókokra jellemző. Jóllehet az esetleges nyelvi akadályok áthidalásában az ügyfeleket elsősorban helyi banki kapcsolattartójuk segíti, néhány bank esetén még egyéb társterületek közreműködésére is számítani lehet.
A K&H Banknál például a számlanyitási folyamatot bonyolító nemzetközi cash menedzsment tanácsadók is támogatják az ügyfeleket, a számlanyitás megtörténtét követően pedig minden ügyfél dedikált kapcsolattartót kap abban az országban, ahol a számlát nyitotta.
Az UniCredit Csoporton belül pedig – minden országban, ahol a bankcsoport jelen van – egy úgynevezett single point of entry (SPE) csapat is működik, amely a meglévő és potenciális ügyfelek, valamint a hálózatban dolgozó üzletkötők rendelkezésére áll a határon átnyúló ügyféligények támogatására. Segítségükkel juthatnak a helyi bank ügyfelei is az egyes országokból aktuális ajánlatokhoz és információkhoz.
A gyakorlati kapcsolattartás nyelvétől függetlenül, külföldi számlanyitás esetén a szerződések és a banki dokumentáció túlnyomó részben angol vagy német, de a számlacsomag-szerződések akár az adott ország hivatalos nyelvén is készülhetnek.
Elektronikus/internetbanki szolgáltatásokat ma már jellemzően minden nemzetközi bank biztosít ügyfelei számára. Ezek természetesen Magyarországról is működtethetőek, sőt, a K&H arra is kínál megoldást, hogy az ügyfél összes nemzetközi számláját be tudja integrálni egy internetbanki rendszerbe, azaz országtól és banktól függetlenül az összes számláját egy rendszerben láthatja és kezelheti. Tapasztalataik alapján ezzel a termékükkel jelentős mértékben segítik ügyfeleiket a napi operatív működésükben.
Mezei Tünde
