Munka vagy befektetés a passzív jövedelem?
Az aktív, például munkaviszonyból vagy megbízásból származó jövedelem általában az idővel arányos. Minél többet dolgozol, annál többet keresel. A passzív jövedelem is hasonló, csak időben eltolva. Inkább egyfajta befektetésnek fogják fel sokan. Az elején sok munkát és – egyes fajtáknál – sok tőkét kell ráfordítani, később már sokkal kevesebbet.
Az elején nincs bevétel, majd később egyre több lehet. A végén talán el lehet jutni oda, hogy csak napi 1-2, heti 4-10 órát dolgozik valaki – de csak ha nagyon hatékony, jó építette fel vállalkozását, és mestere az adott szakmának. A komolyabb szerzők úgy dolgozzák fel a témát, hogy az egyes lehetséges jövedelem-forrásokat osztályozzák. Például tőkeigény, nehézségi fok, időigény, kockázat, szaktudás szerint.
Egy marék rizsért
Minden területen nagy nehézséget okoz, hogy óriási a nemzetközi konkurencia. Rengetegen próbálkoznak pénzkeresettel még a fejlett országokból is, tolószékből, baba mellett, rosszul fizető munka mellett, munkanélküliként. Ehhez jönnek még a feltörekvő országok sok százmilliós, sőt milliárdos munkaerő-piacáról olyanok, akiknek esetleg szó szerint minden fillér, minden marék rizs számít.
Így sokat jelent a szaktudás, a nyelvtudás, a komoly jövedelemhez komoly tudás kell – állítja sok személyes pénzügyekkel foglalkozó írás. Magyarországon nyilván kisebb a konkurencia és nem kell annyi nyelvi nehézséggel szembenézni, de itt a piac is sokkal kisebb. A koronavírus-válság pedig nem kerül el bennünket.
Mit lehet kiszervezni másoknak?
Sokféle munkát ki lehet adni másoknak. A blogtulajdonos felfogadhat cikkírókat, a Facebook-ra vagy Google-ra (SEO) szakosodott marketingszakembereket, weboldal-tervezőket. Az ingatlantulajdonos kiadhatja másnak az ingatlanok üzemeltetését. A nagy tőkével rendelkező befektető vagyonkezelőt fogadhat fel. Mindennek van piaca, szabadúszók (freelancer-ek) vagy specialisták ezrei várják a megbízásokat, jók és rosszak, olcsók és drágák.
Mindegyikre igaz azonban, hogy díjat számít fel munkájáért. Ami lehet olcsó – de akkor a végtermék sem feltétlenül lesz a legjobb –, és lehet drága. (Ami önmagában még nem garancia a minőségre.) A költségek azonban csökkentik a nyereséget, és ha mindent másnak adunk ki, akkor esetleg teljesen el is vihetik. A néha nagyon is magas kockázatokat pedig általában a megbízó (vállalkozó, tőketulajdonos) viseli.
Passzív jövedelem vagy vállalkozás?
A megbízottak helyes kiválasztása, ellenőrzése, koordinálása, a projekt összefogása pedig megint csak egyfajta munka, méghozzá komoly, felelősségteljes és magasan kvalifikált. Hasonlóan egy vállalkozás menedzseri pozíciójához. Aki ehhez ért, az lehet, hogy egy vállalatnál is jó menedzserfizetést kaphatna.
Így vagy úgy, a passzív jövedelemre törő ember, ha alaposan és céltudatosan csinálja, könnyen azt veheti észre, hogy a heti négy órás munka és a medencében koktélozás helyett napi 15 órákat dolgozó vállalkozóvá vált.
Svéd bér, magyar árak?
Akár a passzív jövedelmet biztosító, akár a szabadúszó jellegű aktív, de egyes főállású munkáknak is lehetnek másodlagos előnyei. Ilyenek a teljesen helyfüggetlen munkavégzés, távmunka vagy home office. Ki ne szeretne egy vízpartra néző mediterrán erkélyen dolgozni? Előny lehet a csak tőled függő időbeosztás, a témák, érdeklődési kör szabad megválasztása. Különösen előnyös lehet mindez, ha például amerikai vagy nyugat-európai bért sikerül elérni, de a költségek, a létfenntartás kiadásai valamely olcsó feltörekvő országban jelentkeznek. Svéd fizetés mellett magyar vagy bolgár árakon élni – még Európán belül is csábító a különbség.