Korunk egyik divatszava már évek óta a “passzív jövedelem”, ami hirtelen tragikusan aktuálissá vált. Rengetegen ülnek most otthonaikban, és akár van munkájuk, akár nem, sok szabadidővel rendelkeznek. Sokakban felmerül, hogyan szerezhetnének másik vagy több munkát, jövedelmet, másodállást. Mit csinálnak, ha elvesztik azt is, amijük van.
A passzív jövedelem az egyik definíció szerint olyan bevételt jelent, amiért nem, vagy csak keveset kell dolgozni. Jellemző, hogy híveinek egyik alapműve a “4 órás munkahét” című könyv (Timothy Ferriss). Néhány, nyilvánvalóan komolytalan szerző odáig megy, hogy munka nélkül szerzett jövedelemről beszél. (Közben lehetőleg luxusautókat, tengerpartokat, tengerjáró hajókat mutogat a csatolt videókban.)
Mi sem könnyebb ennél?
Hipp-hopp, mi sem könnyebb, írjál egy könyvet, add ki digitálisan, e-könyv formájában, és élvezd a jogdíjakat egész életedben. Csinálj egy blogot, tedd tele hirdetésekkel, majd kaszálj havonta “akár” több tízezer dollárt is. Vásárolj részvényeket magas osztalékkal, és vágd az osztalékszelvényt, szürcsölgesd a koktélodat a tengerparton. Csinálj egy oldalt, amely az Amazonra irányítja a vásárlókat, és dúskálj a befolyó jutalékból, százalékokból (“affiliate marketing”). Adj bérbe lakást, garázst, autót, hajót, nyaralót, és eljő a Kánaán – írják a populista szerzők. Hosszasan sorolhatnánk a “remek” ötleteket.
“Még nyelvet sem kell tudnod” – állítja egy magyar blog. Rosszabb esetben kifejezetten veszélyes dolgokat tukmálnak az emberekre. Például hogy órák alatt megtanulhatod a határidős devizakereskedést, vagy a részvénybefektetést, vagy a befektetési alapok közötti választást. Vagy valamely egyéb olyan dolgot, amit egyébként négy-hét évig is tanítanak az egyetemeken. És még akkor is kell hozzá sok-sok gyakorlati tapasztalat.
Egy másik szélsőséges nézet szerint ahelyett, hogy fokozatosan, keserves munkával építenéd fel a passzív jövedelmet biztosító üzletet, a közepébe kell csapni és megfordítani az egészet. Az elején tegyél bele valami nagy dobást (előretöltés, “front-load”), és utána élvezd a gyümölcseit – javasolják. Például, vegyél fel egy hatalmas hitelt, vegyél belőle egy csomó ingatlant, add ki, és máris megsokszoroztad a bevételeidet.
Csakhogy ennek a módszernek egyrészt óriási veszélyei vannak, mint minden tőkeáttételes, hitelből vett befektetésnek. Elég csak azokra az ingatlanbefektetésekre és hitelekre gondolni, amik 2007-2009-ben tömegével dőltek be. Nem fizettek a bérlők, de maradt a hitel, aztán elúszott a rengeteg ház, kocsi, aztán még a fizetés java is. Hasonló történhet most is, nem lennénk sem a szálloda-tulajdonosok, sem az AirBNB-re alapozó lakásbefektetők helyében. Egy jó ideig még a koronavírus-járvány után sem.
Annak megy, akinek már úgyis jól megy
Másrészt pedig kevesen vannak annyira hitelképesek, hogy ezt komolyabb összeggel megtehessék. A bankok főleg annak adnak nagyobb hitelt, akinek már amúgy is nagyobb saját tőkéje van.
De nézzünk a konkrét példákat a leggyakrabban emlegetett passzívjövedelem-forrásokra, és azok előnyeire, hátrányaira, veszélyeire. Különösen a koronavírus-járvány fényében. Vannak közöttük tőkejövedelem-jellegű és lényegében munkajövedelemből származó, vagy szerzői jogdíjakon alapuló pénzforrások egyaránt, de valamilyen munka mindegyikhez kell.
1. Mindenki (lehet) fotós
A digitális gépek és a mobilok elterjedése óta mindenkinek legalább egy fényképező van a zsebében. Szinte mindenki fényképez, bár a többség nagyon rosszul és nem tölti fel a képeket sehová. A média – az újságok, a könyvkiadók, a weboldalak tervezői stb. – néha fizet a fotókért, máskor ingyenes vagy saját fotókat használ. Vannak ingyenes fotóbankok is, mint a Pixabay.com. A piac zsúfolt és globális, igazán nagyon jónak kell enni ahhoz, hogy ezzel bevételt lehessen elérni.
Egy másik megoldás a saját fotóblog, amelyet ha sokan látogatnak, akkor reklámbevételeket lehet elérni vele. A “blogoszféra” azonban szintén nagyon telített, ahogy azt a következő pontban részletezzük.
