2. Blogolni csak könnyedén, spontán?
Már a 2014-es adatok szerint is több százmillióra volt tehető a világon a blogok (dinamikus, azaz időközönként frissülő személyes vagy tematikus weboldalak, naplók, kisebb híroldalak) száma, ez azóta csak bővülhetett. Sok közülük már nem frissül, soha nem volt látogatott, alvó blog, de még ezek kiszűrésével is elképesztő a kínálat. A koronavírus-járvány hatására sokan olvasnak ugyan otthon ülve, ám a becslések szerint ugrásszerűen nő a bloggerek száma is, miközben a cégek hirdetési kiadásai zuhannak.
A komolyabb blogokat már tudományos, mérnöki és üzleti precizitással készítik kisebb-nagyobb team-ek. Szinte minden címet, alcímet, kulcsszót, kulcsmondatot, látványelemet gondosan megterveznek, mérlegelnek. Minden pontosan ki van számítva, hogy az olvasók, valamint a Facebook és a Google számára minél jobban megfeleljenek. Csak így számíthatnak nagy forgalomra és nagy bevételekre, vagy hirdetésekből, vagy termékek, szolgáltatások kapcsolódó értékesítéséből.
A SEO (keresőrendszer-optimalizálás) vagy a Facebook-marketing komoly ismerete ma már nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jelentősebb olvasótábort szerezzenek. Egyes becslések szerint csak a bloggerek 1-2 százaléka képes említésre méltó bevételekre szert tenni, legalábbis a nemzetközi porondon. A blogírás külön szakmává nőtte ki magát.
Jon Morrow, a terület egyik szakértője átlagosan 4-6 évre becsüli azt az időt, amíg egy félállású blogger be tud futni. Ideális esetben, jó alaptudással és főállásban esetleg 1-2 év. Szerinte még soha nem volt olyan nehéz sikeres blogot működtetni, mint most. Ugyanakkor azon kevesek, akik jól csinálják, és befutnak, nagy pénzeket tudnak leakasztani, ahogy másutt is a médiában.
Magyarországon, magyarul lehet, hogy könnyebb elindulni, hiszen kisebb a blogkínálat. De kisebb a piac is.
3. Dömping van Youtuber-ekből
A koronavírus-karanténban ücsörgő polgár azt gondolhatja, mi sem lehet egyszerűbb, mint otthon Youtube-videókat gyártani? Majd besöpörni a hirdetési bevételekből ránk eső részt? Csakhogy ugyanezt találta ki még több millió vagy több tízmillió másik is. Így azután ezen a területen is arról panaszkodnak a tartalomkészítők, hogy rengeteg az eszkimó és kevés a fóka.
A Youtube-nál eleve vannak korlátok. Legalább ezer követő és egy éven belül négyezer óra nézettségi idő kell ahhoz, hogy részt lehessen kapni a hirdetési bevételekből. Itt is csak keveseknek sikerül nagyobb összeget keresni, netán ebből meg is élni.
4. Ki olvas még könyveket?
A könyvírás is egy szakma. Bár voltak szerzők, akik évente több könyvet is elő tudtak állítani, ezek azért általában ritkán tartoznak a csúcsteljesítmények közé. Mások évekig vagy évtizedekig írnak egy könyvet. Az emberek többsége nem tud könyvet írni, de meg tudja ezt a szakmát is tanulni.
Annak az esélye, hogy valaki első könyves íróként befut és ezzel komoly jövedelemre tehet szert, nagyon csekély lehet. Stephen King bestseller-író első könyvét 30 kiadó utasította vissza, a Harry Potter első kötetét pedig egy tucat. Csak az USA-ban 146 ezer írót tartottak nyilván (2012-ben).
"Az elektronikus saját kiadású könyvek révén minden eddiginél könnyebb szerzővé válni. És még soha nem volt ennyire nehéz felhívni a figyelmet munkánkra” – írta a Huffpost.
Egy másik cikk szerint az átlagos szerző 2000 és 5000 dollár közötti összeget költ könyve elkészítésére, reklámozására, de közülük csak kevesen keresnek vele egyáltalán bármiféle pénzt.
