A tudósok becslése szerint a tudomány ma mintegy 390 ezer növényfajt ismer, de csak tavaly 2034, addig ismeretlen növényfajt fedeztek fel – derül ki a brit Királyi Botanikus Kert (RBG) jelentéséből. A beszámoló ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a növényfajok 21 százalékát a kipusztulás fenyegeti. Ennek főbb okai között a klímaváltozást, az élőhely elvesztését, a különböző betegségeket és az invazív fajok elterjedését sorolták fel.
A Föld növényvilágának felmérésekor a kutatók sok átfedést találtak: számos növény szerepel különböző néven, mivel előfordul, hogy különböző botanikusok, különböző időpontban más nevet adtak nekik. A felmérés az ismert növényfajok számát mintegy 390 ezerre becsülte az algák, moszatok, párlófüvek és borzhínárok nélkül. A 390 ezer faj zöme, pontosan 369 ezer 400, virágos növény. Willis szerint ugyanakkor az ismert növényfajok csak a felszínt jelentik, sok ezernyi olyan faj él a Földön, amelyet nem ismerünk. A tudósok folyamatosan bukkannak újabb és újabb fajokra. Tavaly például csak a begónia kilencven új faját fedezték fel, emellett öt hagymafajt is találtak és egy új rovarevő növényt (Drosera magnifica) is regisztráltak Brazíliában.
Megszállók ellen harcolnak
Tudósok úgy becsülik, hogy mintegy 13 168 növényfaj terjeszkedett oda, ahol nem volt honos. Ez a globális biodiverzitás 3,9 %-ával ér fel. A terjeszkedés emberi tevékenység az oka -átültetés, kereskedelem, magok véletlen átszállítása, miután azok más rakományokra szóródtak- és nemcsak az elmúlt évtizedekre vonatkozik, hanem olyan növénymigrációra is, ami például Kolumbusz Kristóf Amerikába utazásával járt együtt. (A felfedező után érkező gyarmatosítók Európából hoztak magukkal magával növényeket. De a burgonya is ekkor került Amerikából Európába.) A környezetvédők szerint ma majdnem ötezer invazív növényfajt ismerünk. Mivel nagyon nehéz megszabadulni tőlük, a világgazdaság közel öt százalékát emészti fel az ellenük való küzdelem. Az Unió egyébként is küzd a területén szaporodó invazív növényfajok ellen, ez fenyegette a Magyarországon elterjedt akácot is.
A klímaváltozás is hajtja a kártevőket
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői szerint, az elkövetkező évtizedek alapvető kérdése lesz, hogyan lehet a károkozó rovarokat, baktériumokat, vírusokat és gyomnövényeket távol tartani a gyümölcsöktől, zöldségektől és más növényi és élelmiszer rakománytól, amik nap mint nap cserélnek gazdát a világpiacon. A nemzetközi kereskedelemben a mezőgazdasági termékek értéke megközelíti a 1,1 trilliárd dollárt, ennek 80 százaléka élelmiszer. A FAO becslései szerint azonban a kártevők és növényi betegségek 20, de akár 40 százalékkal is csökkenthetik a termést. Ezek sok esetben épp a kereskedelmi kapcsolatok révén terjednek és honosodnak meg új területeken.
„A globális felmelegedés okozta klímaváltozás sok területen felgyorsítja a talajeróziót, a gyakoribbá váló aszályos periódusok, illetve a hirtelen, özönvízszerűen érkező esőzések következtében ráadásul a magasabb hőmérséklet új növényi kártevők elterjedését is segíti.(Ráadásul a termőföldek fele már károsodott.) Ez már ma is gyakran okoz kieséseket a termelésben és ez a jövőben gyakrabban és súlyosabban fog előfordulni” – vélekedett korábban Thilo Pommerening a World Wildlife Found (WWF) klímavédelmi szakembere. A környezetvédő szervezet összegyűjtött néhány olyan árufajtát a világból, amelynek termesztését súlyosan érinti a klímaváltozás és ennek következtében a jövőben várhatóan jelentősen emelkedni fog az áruk, illetve gyakorta hiánycikké válhatnak a piacon.