Végveszélyben kedves növényeink ötöde

A klímaváltozás, élőhelyük elvesztése, betegségek és invazív fajok elszaporodása miatt az ismert növényfajok ötödét kipusztulás fenyegeti egy, a globális növényvilágról készült brit felmérés szerint.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A tudósok becslése szerint a tudomány ma mintegy 390 ezer növényfajt ismer, de csak tavaly 2034, addig ismeretlen növényfajt fedeztek fel – derül ki a brit Királyi Botanikus Kert (RBG) jelentéséből. A beszámoló ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a növényfajok 21 százalékát a kipusztulás fenyegeti. Ennek főbb okai között a klímaváltozást, az élőhely elvesztését, a különböző betegségeket és az invazív fajok elterjedését sorolták fel.

Országnyi erdőségek tűnnek el évente
Kikalkulálták, hány darab fa van a Földön: körülbelül 3040 milliárd. Vagyis a Föld minden lakójára 422 fa jut. De vészes gyorsasággal fogynak az erdőségek.
Kathy Willis professzor az RBG Kew kutatójaszerint ezért is nagyon fontos lenne, hogy megtudjuk, hány növényfaj él a Földön, hol találhatóak, milyen kapcsolatban álnak egymással az egyes növénycsoportok, hiszen a növények alapvetőek az emberiség jóléte szempontjából. Ellátnak minket táplálékkal, üzemanyaggal, gyógyszerrel, és a klímánk szabályozásában is szerepet játszanak.

A Föld növényvilágának felmérésekor a kutatók sok átfedést találtak: számos növény szerepel különböző néven, mivel előfordul, hogy különböző botanikusok, különböző időpontban más nevet adtak nekik. A felmérés az ismert növényfajok számát mintegy 390 ezerre becsülte az algák, moszatok, párlófüvek és borzhínárok nélkül. A 390 ezer faj zöme, pontosan 369 ezer 400, virágos növény. Willis szerint ugyanakkor az ismert növényfajok csak a felszínt jelentik, sok ezernyi olyan faj él a Földön, amelyet nem ismerünk. A tudósok folyamatosan bukkannak újabb és újabb fajokra. Tavaly például csak a begónia kilencven új faját fedezték fel, emellett öt hagymafajt is találtak és egy új rovarevő növényt (Drosera magnifica) is regisztráltak Brazíliában.

Kép: Tetrapak

Megszállók ellen harcolnak

Tudósok úgy becsülik, hogy mintegy 13 168 növényfaj terjeszkedett oda, ahol nem volt honos. Ez a globális biodiverzitás 3,9 %-ával ér fel. A terjeszkedés emberi tevékenység az oka -átültetés, kereskedelem, magok véletlen átszállítása, miután azok más rakományokra szóródtak- és nemcsak az elmúlt évtizedekre vonatkozik, hanem olyan növénymigrációra is, ami például Kolumbusz Kristóf Amerikába utazásával járt együtt. (A felfedező után érkező gyarmatosítók Európából hoztak magukkal magával növényeket. De a burgonya is ekkor került Amerikából Európába.) A környezetvédők szerint ma majdnem ötezer invazív növényfajt ismerünk. Mivel nagyon nehéz megszabadulni tőlük, a világgazdaság közel öt százalékát emészti fel az ellenük való küzdelem. Az Unió egyébként is küzd a területén szaporodó invazív növényfajok ellen, ez fenyegette a Magyarországon elterjedt akácot is.

Csendes invázió Európában
Összességében mintegy 12 ezer invazív fajt tartanak nyilván Európában. Nem csak rovarok és növények fenyegetik az őshonos ökoszisztémát, hanem olyan különlegességek is, mint a nanduk, vagy az aligátorteknősök.
A jelentés arra is kitér, hogy a Föld növényvilágának 10 százalékát nagyon érzékenyen érinti a klímaváltozás. A globális felmelegedés hosszú távú hatásai azonban még nem világosak. Vannak térségek, ahol a légkörbe jutott széndioxid jó hatással van egyes növényekre, az Északi-sark például kizöldül, egyes szavannás vidékek növényvilága is gazdagodik, és egyes fák magasabbra nőnek - mondta Wallis. A tudós ugyanakkor hozzátette: a klímaváltozás miatt változik a növények eloszlása és virágzása. A felmelegedés közvetett módon hat a növények beporzására is, aminek komoly következményei lehetnek a növényekre nézve.

A klímaváltozás is hajtja a kártevőket

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői szerint, az elkövetkező évtizedek alapvető kérdése lesz, hogyan lehet a károkozó rovarokat, baktériumokat, vírusokat és gyomnövényeket távol tartani a gyümölcsöktől, zöldségektől és más növényi és élelmiszer rakománytól, amik nap mint nap cserélnek gazdát a világpiacon. A nemzetközi kereskedelemben a mezőgazdasági termékek értéke megközelíti a 1,1 trilliárd dollárt, ennek 80 százaléka élelmiszer. A FAO becslései szerint azonban a kártevők és növényi betegségek 20, de akár 40 százalékkal is csökkenthetik a termést. Ezek sok esetben épp a kereskedelmi kapcsolatok révén terjednek és honosodnak meg új területeken.

„A globális felmelegedés okozta klímaváltozás sok területen felgyorsítja a talajeróziót, a gyakoribbá váló aszályos periódusok, illetve a hirtelen, özönvízszerűen érkező esőzések következtében ráadásul a magasabb hőmérséklet új növényi kártevők elterjedését is segíti.(Ráadásul a termőföldek fele már károsodott.)  Ez már ma is gyakran okoz kieséseket a termelésben és ez a jövőben gyakrabban és súlyosabban fog előfordulni” – vélekedett korábban Thilo Pommerening a World Wildlife Found (WWF) klímavédelmi szakembere. A környezetvédő szervezet összegyűjtött néhány olyan árufajtát a világból, amelynek termesztését súlyosan érinti a klímaváltozás és ennek következtében a jövőben várhatóan jelentősen emelkedni fog az áruk, illetve gyakorta hiánycikké válhatnak a piacon.

Mit kezdenek a magyar gazdák a klímaváltozással?
Az egyre gyakoribb időjárási rendellenességek hatására csökkenő termésmennyiségek világszinten és Magyarországon is kihívás elé állítják a gazdákat. A változó körülmények új növényi kultúrák, új vetésszerkezet, új művelési technológiák alkalmazását teszik szükségessé – véli a K&H agrárszakértője.

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo