A villamosenergia termelés nagyából 44-45 százaléka származik időjárásfüggő megújulókból, ami nagy terhet jelent nem csak a német rendszerirányítónak, hanem Európa nagy része számára is. Az fenti ábra jól szemlélteti, hogy márciusban két hét alatt többször meghaladja a német energiaexport a 15 GW-ot, valamint március 17-21-között és 26-án is jelentős energiaimportra szorult. A másik szembetűnő adat, hogy a megújulók kiegyensúlyozásához a lignit tüzelésű erőműveket is felhasználják, ennek következtében többször 600g fölé emelkedik a kilowattóránkként a szén-dioxid kibocsátás.

A villamosenergia árának növekedésével az atomenergia elutasítottsága 2022-re 20 százalékra csökkent. A német lakosság megértette, hogy sem energiabiztonság, sem klímasemleges energiatermelés nem képzelhető el atomenergia nélkül. Miközben több európai ország is erőművei megtartásán és újak építésén dolgozik (lásd: Franciaország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Svédország, Finnország), a Zöldek ellenállása miatt Olaf Scholz csak kancellári előjogával élve tudta keresztül vinni az utolsó három erőmű bezárásának idén áprilisig történő elhalasztását. Az április 15-i dátum egyben azt is jelenti, hogy várhatóan további 72 tonna szén-dioxiddal nő Németország percenkénti kibocsátása.