„Kulcsfontosságú, hogy a vállalatok időben felkészüljenek és megtegyék a szükséges lépéseket a klímaváltozás enyhítésére, ahogy az is, hogy mindezekről számot is adjanak” — hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Partnere. „A fogyasztók, az alkalmazottak és a befektetők egyre inkább elvárják a cégek felelősségteljes viselkedését, így a halogatás nem csupán bolygónkat, de a társaságok hosszú távú működését is veszélyezteti” — tette hozzá a szakértő.

Az átlállási terveikben a cégek gyakran nem veszik figyelembe az emissziók teljes spektrumát. A dekarbonizációs intézkedések több mint fele a megvásárolt energia felhasználásából származó közvetett kibocsátásra (Scope 2) fókuszál, mivel ezek csökkentése viszonylag egyszerűbb. Ugyanakkor mindössze harmaduk foglalkozik a vállalat közvetlen kibocsátásaival (Scope 1), és csupán minden tizedik tér ki az ellátási láncon belüli közvetett emissziókra (Scope 3), például a nyersanyag-beszállítók által okozott kibocsátásokra.

Magyarországon a széthúzás akadályozhatja a klímacélok elérését

Az EY egy korábbi hazai kutatása alapján a Magyarországon megkérdezett vállalatok döntő többsége (70 százalék) biztos benne, hogy eléri a kitűzött klímavédelmi céljait és valódi változást ér el a fenntarthatóság területén.

A fenntarthatósági fejlesztéseket azonban leginkább a belső együttműködés hiánya akadályozza, különösen a technológiai vezetőkkel. A globális átlaghoz (36 százalék) képest ez a kooperációs probléma idehaza jóval gyakoribb (58 százalék). Emellett a válaszadók 40 százaléka a szervezet lomhaságára fogja a klímacélok elérésének hiányát.