Az Európai Bizottság 2013 végén terjesztette elő új uniós jogszabály megalkotására irányuló javaslatát az ún. idegenhonos özönfajok (inváziós fajok) betelepedésének és elterjedésének megelőzése és féken tartása érdekében, mivel úgy ítélte meg, hogy a tagállami szintű fellépés nem elegendő, egységes uniós megközelítésre van szükség.
Ezek a fajok amellett, hogy az ember közvetítésével kerültek új, önerejükből elérhetetlen vidékekre, jó terjedő képességük, természetes ellenségük hiánya és szaporaságuk miatt képesek gyorsan elözönleni, „megfertőzni” új területeket. Az idegenhonos inváziós állat- és növényfajok jelentős természetvédelmi, egészségügyi és gazdasági problémát okozhatnak. Uniós szinten az ilyen fajok által okozott, pénzben kifejezhető kár évi 12 milliárd euróra tehető.
Az Európai Bizottság tervei szerint az EU számára leginkább veszélyt jelentő idegenhonos özönfajokat egy európai szintű egységes lista tartalmazná, amelyre a tagállamok és a Bizottság szakmai egyeztetésének eredményeként kerülnének fel az egyes fajok. A listán szereplő fajokkal kapcsolatosan a tagállamoknak – attól függően, hogy milyen típusú özönfajról van szó –különböző intézkedéseket kellene végrehajtaniuk.
"A tárgyalásokon határozottan képviseljük a Magyarország számára kiemelt gazdasági (erdészeti, faipari és méhészeti) jelentőségű akác megkülönböztetett kezelését. Ezt a magyar akác számára úgy szükséges biztosítani, hogy hazánk Európában egyedülállóan gazdag biológiai sokféleségét, turisztikai vonzerejét és az egészséges élet feltételeit is megőrizhessük, fejleszthessük" - írta a minisztérium.
Szakmai szervezetek szerint az Európai Unió akácállományának a fele Magyarországon található, ez a mennyiség a hazai erdőállomány egynegyedét teszi ki. A szakma szerint tudományos szempontból kiemelendő, hogy az Európai Unió egy olyan fafaj visszaszorítására és kiirtására törekszik, mely számos gazdasági, környezeti és klimatikus előnyt kínál. Kiválóan alkalmas a futóhomok megkötésére, s így a talajerózió megállítására. Őseink ezért tudatosan telepítették még a XVIII. században. Az akác méztermése nemzetgazdasági jelentőséggel bír, a magyar méz döntő része akácméz.
Márpedig az akácfa káros
Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy az akác termesztése súlyos természetvédelmi hátrányokkal jár. Az akác nitrogént és más fajokra nézve mérgező vegyületeket juttat a talajba, amelynek vízháztartását is jelentősen megváltoztatja. Ezért „üresek” az akácosok – bodzán, csalánon és néhány egyéb növényen kívül minden őshonos növény eltűnik alóla, a hozzájuk kapcsolódó rovar- és madárvilággal együtt. Éppen ezért komoly gondot jelent, hogy az akác jelenleg Magyarországon a legelterjedtebb fafaj, erdeink csaknem negyedét alkotja, termesztési területe folyamatosan növekszik - írta közleményében a World Wildlife Found (WWF) magyarországi irodája.
Az akác ráadásul gyors terjedő képességével ott is megjelenik, ahová nem szándékosan ültették, ezáltal lerontja az őshonos fafajokból álló erdeinket is – főként az alföldi tölgyeseket, de elözönli az Európai Unión belül csak a Pannon régióra jellemző gyepeket is. Védett területeken igen költséges a védekezés ellene, amelyre évente sok száz millió forintot költünk, elsősorban uniós forrásból. Az akác telepítése a klímaváltozás mérséklése szempontjából is kifogásolható, mivel jóval alacsonyabb fatömeget hoz létre, mint például az őshonos fafajok alkotta tölgyerdő.
