Az épületenergetikai beruházások megvalósulásának a családi házak esetén leggyakrabban az vet gátat, hogy éppen ott lenne szükség a korszerűsítésre, ahol a magas rezsiköltség kifizetése is gondot okoz. Magyarországon a jövedelmük 34 százalékánál magasabb energiaköltségekkel rendelkező, azaz energiaszegénységben élő háztartások kb. 85 százaléka családi házban él.
A családi házak a legpazarlóbbak
Ennek okán érthető, hogy a családok döntő többsége nehezen finanszírozza önerőből a nyílászárócserét, a hőszigetelést vagy a kazánok korszerűsítését, mindemellett pedig az állami támogatások sem elérhetőek mindenki számára. Ennek köszönhetően a Magyarországon található 2,8 millió családi ház 80 százaléka energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. Energiafelhasználási tekintetben a családi ház állomány háromnegyedét kivető, az 1980-as évek előtt épült otthonok vannak a legrosszabb helyzetben. A háztartási büdzsé 25-50 százalékát a rezsikiadások teszik ki, melynek 75 százalékáért a fűtés és hűtés felel.
„Egy átlagos 100 négyzetméteres, hőszigetelés nélküli családi házban élők az év felében havonta átlagosan 45.000 Ft-ot költenek a fűtési kiadásokra. Ez az összeg hőszigeteléssel - megfelelő nyílászárók és a megváltozott hőigényhez alkalmazkodni képes kazán megléte esetén, akár 45-50 százalékkal is csökkenthető lenne. A legkorszerűbb, 20 cm vastagságú homlokzati és tetőtér hőszigetelés egy ekkora házon 1,5-1,8 millió forint ráfordítással végezhető el, amely magába foglalja az anyag és munkadíjat is” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója.
Az otthonukat szigetelni szándékozók nagy részét azonban éppen a magas költségek, hitelfelvétel esetén pedig az önerő mértéke tartja vissza a beruházástól. A költségek fedezésére ma már elérhető olyan lakástakarékkal kombinált hitel, amelynek az igénybe vehető 30%-os állami támogatás mellett nagy előnye, hogy segítségével akár önerő nélkül bele lehet vágni otthonunk „rezsicsökkentő” fejlesztésébe. Kölcsön segítségével tud az igénylő azonnal hozzájutni a hőszigetelés, nyílászáró vagy kazáncsere elvégzéséhez szükséges összeghez, a kölcsön törlesztése során pedig a havi kiadás nem haladja meg azt az összeget, amit a háztulajdonosok megspórolnak az energiahatékonysági beruházás által. Az otthonukat ilyen konstrukcióban fejlesztők ebben az esetben előbb kamattörlesztés mellett előtakarékosságot folytatnak, majd a megtakarítási idő letelte után a hitel törlesztik a rezsiben elért megtakarításból.
„Épületeink energiahatékonyságát fejleszteni, szigetelni, nyílászárót cserélni vagy gazdaságosabb kazánt vásárolni hitelből is megéri, mert a lakástakarékkal kombinált hitel gyakorlatilag észrevétlenül törleszthető” - mondta Köntös Péter az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. „Az ilyen kombinált konstrukciók nagy előnye, hogy a családnak csak annyit kell törlesztésre fordítani, amit eddig amúgy is kifizetett a rezsire, a hitel visszafizetése után azonban az energetikai korszerűsítés révén megtakarított összeg teljes mértékben a családi kasszát gyarapítja akár a következő 40-50 évben” – tette hozzá a szakember. A megfelelően kivitelezett hőszigetelés és nyílászárócsere elvégzésével az ingatlan energiahatékonysági besorolása akár 4 kategóriát is ugorhat, ami egy esetleges értékesítés során számít majd sokat, hiszen egy hőszigetelt családi ház átlagosan 15%-kal magasabb áron értékesíthető.
