Ma hozta nyilvánosságra új tanulmányát az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E), amelyben elemezték a villanyautóbuszok terjedését az európai városi tömegközlekedésben. A szerzők számításba vették az autóbuszközlekedés társadalmi költségeit, vagyis a dízelbuszok okozta környezeti és egészségügyi költségeket, beleértve a megbetegedő emberek kieső munkaidejét is.
Nyolc éves üzemeltetési idővel számolva, arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben nem veszik tekintetbe a társadalmi költségeket, akkor a villanybusz egy kicsivel többe kerül a dízelbuszoknál, viszont a társadalmi költségeket is beleszámítva egyértelműen a villanybusz az olcsóbb.
„A Levegő Munkacsoport 2012-ben elvégzett elemzésében szintén arra a következtetésre jutott, hogy megéri villanybuszokra cserélni a dízeleseket” – állapította meg Lukács András, a szervezet elnöke. „Egy felelősen gondolkodó döntéshozónak ugyanis nem csak a közvetlen költségeket kell tekintetbe vennie, hanem azt is, milyen egyéb költségeket kell a társadalomnak viselnie, és sohasem szabad megfeledkeznie a megbetegedések, idő előtti elhalálozásokról.”
Európa városainak 95 százalékában egészségtelen a levegő, és ez részben a dízelautóbuszoknak köszönhető. A T&E tanulmánya alapján viszont úgy tűnik, új korszak kezdődik:
a villanybusz polgárjogot nyert a városi közlekedési társaságok beszerzéseiben. 2017-ben 40 380 új autóbuszt adtak el Európában, ebből 1050 volt tisztán elektromos meghajtású, az előző évinek a duplája.
A tanulmány szerint 2018-ban már eléri az új buszbeszerzések kilenc százalékát a tisztán
villanyhajtásúaké. 2020-ra már a legnagyobb európai autóbuszgyártók mindegyikének lesz a kínálatában sorozatgyártott villanybusz.
„Egyelőre gátja a gyors felfutásnak, hogy a villanybuszok teljes élettartamra vetített költsége ugyan kedvezőbb, mint a dízelhajtásúaké, de a megtakarítás nem teljesen a szolgáltatónál jelentkezik. Például hiába sokkal kisebb a villanybusz zajszennyezése, mint a dízelbuszé, az ebből eredő egészségügyi hasznok nem a BKV-nál jelentkeznek, így ezt nem tudja buszvásárlásra fordítani.
Optimizmusra ad okot viszont az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának minapi határozata, melyben annak rendeletbe foglalását szorgalmazza, hogy 2025-re minden második új városi autóbusz nulla emissziós legyen.
