Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, súlyos következménye van annak, ha nagyon alacsony a Duna vagy a Tisza vízállása, ráadásul meg kell barátkozni a korábban a déli országokban ismert időszakos víztest fogalmával. Magyarországon ma már 37 olyan kisebb vízfolyás van, ahonnan nyáron rövidebb-hosszabb időre eltűnik a víz – tette hozzá.

A volt köztársasági elnök utalt rá: a meteorológiai és a hidrológiai aszállyal megkezdődik a talaj kiszáradása. Az Alföld homokosabb részén a talaj felső 60-80 centiméteres rétegéből eltűnt a csapadék, de az alsóbb rétegekből is tűnik el a víz, kiszáradnak a tavak, a helyi vízfolyások, nincs helyi csapadékképződés, az ott élők vízellátása, a gazdák öntözési lehetőségei, a növények túlélése szempontjából súlyosak a következmények.

Bíró Tibor azt mondta, hogy a területi párolgás mértéke nőtt, a csapadékmennyiség országos átlagban „nagyjából állandónak mondható”, ám tér- és időbeli eloszlása változik, szeptemberben látható volt, hogy az ország nagy részén megszűnt az aszály, ugyanakkor még most is vannak rendkívül aszályos területek is.

A talajvízre is hatással van, amikor a talaj felső rétege teljesen kiszárad és nincs csapadékutánpótlás, a Homokhátságban a talajvíz szintjének csökkenése az 1970-es évek végétől átlagosan 2-3 méter, de domborzattól függően van, ahol 5-6, a legszélsőségesebb helyeken 10-12 méter, és még „a Tisza völgyében is meg lehet tapasztalni, hogy ásott kutakból eltűnik a víz” – közölte.