A magyar kormányzat Fukusima után is deklarálta, hogy Paks „státusa" változatlan: az atomerőmű a jövőben is 40-45 százalékot tesz ki a hazai villamosáram-ellátásban. A paksi üzemidő-hosszabbítást már egy ideje eldöntötte a politika, de vizsgálja a bővítés lehetőségét is. Tény, be kell építeni a nagyobb biztonságot, a japán tapasztalatokat s az uniós egységes stressztesztek - az atomerőművek ellenálló képessége megvizsgálásának - eredményét.
A megújuló energia szerepét nem szokás megkérdőjelezni, mégsem lehet még minden elemét, tisztán látni a hosszú távú energiapolitikában. A geotermikus energia sok lehetőséget kínál, bár a villamos energia terén „csak" 150-200 megawattos elméleti potenciál van ebben az energiahordozóban. A közösségi fűtési rendszereket azonban rá lehet állítani a geotermikus energiára, s a biomassza-potenciál is jelentősnek mondható. Úgy lehet kalkulálni, hogy 2030-ra a hőellátás területén 35-40 százalék közötti részesedést érhet el a megújuló energia.
Lényeges lehet, hogy a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát is mielőbb megteremtse az energiapolitika, például szivattyús, tározós erőművel. Az időjárástól függ, hogy mikor és mennyi szél- és napenergiát sikerül előállítani, ám a fogyasztási igények eltérő időpontokban jelentkezhetnek, ezért ki kell egyenlíteni a különbséget. Ezt úgy lehet megtenni, hogy az erős szél esetén előállított - és akkor éppen a piac által nem igényelt - energiával egy alacsonyabb helyen lévő tóból egy magasabb helyen lévőbe vizet pumpálnak fel azért, hogy amikor szélcsend van, de magasabbak az áramigények, a magasabb tóból a turbinákra engedett vízzel előállíthassák a szükséges energiát. A paksi erőmű „mögé" is érdemes biztonsági tartalékot helyezni, s ehhez is megfelelő eszköz a szivattyús tározós erőmű.
Atom és megújuló
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a helyszínen tájékozódott a Paksi Atomerőmű természeti katasztrófák elleni védettségéről. A tárcavezető megerősítette: noha Magyarországot semmilyen veszély nem fenyegeti a Japánban történtek miatt, az atomerőmű haladéktalanul aláveti magát az önkéntes stressztesztnek. Fellegi Tamás jelezte: a felkészülés az üzemidő hosszabbítására nem áll le, de a japán helyzet teljes körű elemzésének és a biztonsági felülvizsgálatnak a tapasztalatai alapján, ha szükséges, a hatóságok módosítják az engedélyezési eljárást és a kritériumokat. A Paksi Atomerőmű megkerülhetetlen és biztonságos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek, a készülő stratégiai dokumentumok a következő évtizedben feltétlenül számolnak a nukleáris termelőkapacitásokkal. Április közepén, Brüsszelben, az Európai Fenntartható Energia Hét rendezvényén pedig arról beszélt Fellegi Tamás, hogy Európa versenyképességének megőrzése érdekében elengedhetetlen a hagyományos energiahordozókra épített gazdasági modell újragondolása. Európának meg kell találnia az egyensúlyt a környezeti rendszerek által nyújtott lehetőségek kiaknázása és a fejlődési igények kielégítése között. Ennek lehetnek kiemelkedő eszközei az úgynevezett tiszta technológiák. Egy fenntartható jövőt megalapozó gazdasági modellben az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint az unió országaiban rendelkezésre álló megújuló erőforrások előtérbe helyezése meghatározó jelentőséggel bír majd.
