A vállalati kitettség megértéséhez szükség lehet például az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatgyűjtésre, a piaci kitettség felmérésére a termékek és az ágazat szintjén. Emellett célszerű számba venni a portfólióban lévő elértéktelenedő eszközöket – ez utóbbiak például azok a fosszilis energiahordozók, amelyek a dekarbonizációs átmenet során értéküket vesztik, mert már nem lesz rájuk szükség.

Számszerűsítsük a kockázatokat

A kockázatok felmérése után a következő lépés azok számszerűsítése és közzététele annak érdekében, hogy a kitettséget be lehessen építeni a rendszeres kockázatelemzésbe és az eszközök értékelésébe. A legjobb módszer erre az informatív éghajlati stressztesztek elvégzése. Ezek jól megtervezett és részletes makrogazdasági éghajlati forgatókönyveken alapulnak. Ennek során a vállalatok kiértékelik, hogy tevékenységük és piaci értékelésük hogyan változna egy ilyen átmenet hatására. Kiszámolják például, hogy meglévő hiteleiket tudnák-e törleszteni, hogyan változna a kereslet a termékeik iránt, versenytársaik hogyan reagálnának az új helyzetre. Mindebből kialakul egy kép arról, hogy mekkora pénzügyi kockázattal kell számolniuk.

Mivel számos lehetséges út áll előttünk arra nézve, pontosan hogyan változik a klíma, a stressztesztnek olyan éghajlati forgatókönyvökön kell alapulnia, amelyek tartalmazzák a szabályozási beavatkozások és technológiai fejlesztések széles körét.