A magasabb osztályba való besorolás (a JJ és az A++ szintek között) a fajlagosan kisebb energiaszükségletet, jellemzően a jobb hőszigetelést és hatékonyabb fűtési rendszert ismeri el. A legalább BB besorolás pedig ezen felül a megújuló források számottevő alkalmazásáról is tanúskodik. A Magyar Nemzeti Bank tavaly novemberi lakáspiaci jelentése az eddig kiadott tanúsítványok elemzésével mutatott rá a lakásállomány energetikai megújításának erős korlátjára. A 2016 óta kiadott több mint 900 ezer tanúsítvány 30 százaléka HH besorolású, azaz gyenge vagy még rosszabb. Ami azt jelenti, hogy egy ilyen ingatlan fajlagosan legalább háromszor annyi energiát fogyaszt, mint a mai előírások szerint épült társai. Ezzel szemben a piacra került lakások-házak mindössze 3,5 százaléka érte el a korszerűnek mondható BB szintet. A nemzeti banki jelentésből az is kitűnik, hogy a jobb energetikájú lakások jellemzően ott fordulnak elő, ahol gyakoribbak az új építések is.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy látja, hogy a rezsiköltségek emelkedése, függően attól, hogy tartós lesz-e ez a folyamat, új lendületet adhat a hazai lakásállomány fenntarthatóbbá válásához. Egyrészt azáltal, hogy most úgy tűnik, az emberek a korábbiaknál komolyabban akarnak zöldebb otthonokba költözni, másrészt úgy, hogy a meglévő ingatlanok felújítása során is húsbavágó kérdés lett a hatékonyabb energiafelhasználást célzó beruházások megvalósítása.