A kormányok még mindig iszonyatos pénzeket költenek a fosszilis energia – a gáz, az üzemanyag – árának támogatására, és az élelmiszertermelésünk is túlzottan karbonintenzív, köszönhetően a műtrágya-, a növény- és rovarirtószer-gyártásnak, a szállítási távolságoknak, a metánkibocsátásnak. Ezzel bezárnak minket a karbonintenzív gazdasági működés status quójába. Az utóbbi években azonban sorra tűntek fel olyan innovatív megoldások, amelyek elmozdulást hozhatnak. Elon Musk új akkumulátorai például a kezünkbe adják a házi napenergia-tárolás lehetőségét, így néhány éven belül az autonóm, decentralizáltabb energiatermelési mód is elterjedtebbé válhat a lakosság széles körében.
Átlagosan évi 10 százalékkal csökken a szolárpanelek ára, és a 150 tagországot tömörítő megújuló energiás szövetség, az IRENA szerint a napenergiás energiatermelés ára 2010 óta 73, a szélenergiáé 23 százalékkal csökkent. Ha a trend folytatódik, 2020-ra számos országban olcsóbb lesz a megújuló, mint a fosszilis energiahordozón alapuló energiatermelés. A levegőből szén-dioxidot kiszívó berendezések gyártása és használata is felfutóban van (lásd Világjobbító megoldások című cikkünket), és elképzelhető, hogy a technológia a kisvállalkozások és a háztartások szintjén is terjedni fog. Mindezek vonzóbbá teszik a tiszta energiákat a befektetők szemében.
Tőkekiáramlás
A megfelelő zöld célpontokba való befektetés azt is jelenti, hogy a leginkább karbonintenzív ágazatokból a tőke kiszáll. Miért fontos ez? Mert az éves globális üvegházgáz-kibocsátás 71 százaléka 100 cégtől származik, szinte mindegyik az olajiparban működik. A légszennyezés ilyen erős céges koncentrációja 1988 óta változatlan. A világ 250 legnagyobb piaci kapitalizációjú tőzsdei cége közül pedig nagyjából csak 20 százaléknak van stratégiája arra, hogy csökkentse az ökolábnyomát. Kulcsfontosságú lenne, hogy a nagy intézményi befektetők is lépjenek: ezeket a piaci szereplőket a népszerűtlenség, a részvényeik árfolyamának esése kényszerítené leginkább arra, hogy csökkentsék a környezeti tehertételüket, az olajcégeket pedig arra, hogy növeljék a megújuló energiás portfóliójukat.
A szólamok szintjén a multinacionális cégek és a legnagyobb befektetési alapok is azonosulnak a társadalomtudatossággal és a klímavédelmi célokkal, de gyakran fosszilist isznak, és zöldet prédikálnak.
Az etikus befektetés ideájának aktivistái a nemzeti szuverén vagyonalapokra, az angolszász világban óriási megtakarításokat fialtató egyetemekre és a közalkalmazotti nyugdíjalapokra helyeznek nyomást, hogy változtassák pénzeiket társadalmilag hasznos tőkévé, és vonuljanak ki a szennyező iparágakból.
A fosszilis iparágak részvényeinek eladását szorgalmazó divestment mozgalomnak vannak követői. A tervek szerint az AXA Biztosító kivonja befektetéseit az olajhomok- és széniparból, s 2020-ra megnégyszerezi, ezzel 14 milliárd dollárra emeli zöld befektetéseit. Kanada második legnagyobb nyugdíjalapja, a CDPQ szintén 2020-ra 50 százalékkal, 8 milliárd dollárra növeli az alacsony karbonbefektetéseit. Zöldíti portfólióját a 326 milliárdnyi eszközzel bíró kaliforniai közalkalmazotti nyugdíjalap és a norvég nemzeti szuverén vagyonalap – a legnagyobb a maga 1000 milliárd dollárnyi eszközével –, amely a Carbon Disclosure Project 2500 cégre vonatkozó környezetszennyezési adatai alapján hoz döntéseket.
A svéd AP4 nyugdíjalap, a japán Kormányzati Nyugdíj-befektetési Alap és New York Állam Nyugdíjalapja is elkezdte átcsoportosítani a tőkéjét alacsony karbontartalmú indexekbe. Európa legnagyobb eszközkezelője, az 1700 milliárd dollárt kezelő Amundi Asset Management 2014 óta kínál több ilyen papírt.
Kötvényeket kibocsáthatnak kormányok, világcégek, nemzetközi szervezetek és polgármesteri hivatalok is. Utóbbi két intézménytípus egyre inkább társadalmi hatású kötvényekben (Social Impact Bonds) utazik. Eddig 50 országban mintegy 400 kibocsátó, 30 pénznemben dobott piacra társadalmi kötvényeket. 2017-ben 25 kibocsátás történt.
A Climate Bonds Initiative szerint 2017-ben 700 milliárd dollárnyi tematikus kötvényt bocsátottak ki világszerte, ebből 156 milliárdot tettek ki a – zömében energiaprojekteket finanszírozó – zöld kötvények. Ez 78 százalékos növekedés 2016-hoz képest. A Crédit Agricole szerint azonban mindössze 9–10 milliárd dollár áramlott társadalmi hatású kötvényekbe.
Társadalmi hatású az a kötvény, amelyik az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Célja (SDG) valamelyikét szolgálja, hiszen e célok az emberiség egészére vonatkozó, globális társadalmi hasznosság talán leguniverzálisabb és legszilárdabb mércéjét jelentik. Van olyan kötvény, mely a hátrányos helyzetűeknek szánt önkormányzati lakásépítést finanszírozza, de olyan is, amely a nemek közötti egyenlőtlenség felszámolását segítő projekteket vagy szegény országokban az élelmezésbiztonságot támogatja.
A vállalati szférában a Danone lépett elsőként 2018 áprilisában: 300 millió eurónyi társadalmi hatású kötvényt dobott piacra, hogy a harmadik világban élő gazdákat segítse, és közérdekű K+F tevékenységet végezzen. Az érdeklődés hatalmas volt, akár 700 millió eurónyi kötvényt is vettek volna a befektetők.
A Boston Common Asset Management 59 nagybanknál vizsgálta a zöld befektetési kínálatot. Az eredmény siralmas volt, a többség erre egyáltalán nem fektetett súlyt, 69 százalékuk pedig továbbra is finanszírozza és hitelezi a szénipart. Vannak azért példaértékű kivételek. Zöld finanszírozásban a Goldman Sachsé az úttörő szerep: már 2005-ben kitűzött zöld célokat, és 2025-ig 150 milliárd dollárt fektet tiszta energiákba.
A Rabobank, a világ egyik vezető agrárfinanszírozója a második számú Fenntartható Fejlődési Cél, az éhínség eltörlése érdekében fogott össze az ENSZ Környezetvédelmi Programjával, hogy a Kickstart Food nevű kezdeményezés keretében egymilliárd dolláros hitelkeretet nyújtson termelőknek a fenntartható gazdálkodási módszerekre való áttérésre.
Az HSBC 2017 novemberében hozta nyilvánosságra döntését, hogy 2025-ig 100 milliárd dollár értékben invesztál és kínál finanszírozást az ENSZ SDG-céljainak a megvalósítására, decemberben pedig bejelentette, hogy egymilliárd dollár értékű fenntartható kötvényt bocsát ki. Hollandia két legnagyobb nyugdíjalapja pedig 58 milliárd eurós SDG-befektetést végez 2020-ig.
De még így is körülbelül 2500 milliárd dollár hiányzik a 2030-ig e célokra fordítandó összegből. Ha pedig a párizsi klímaegyezmény emissziócsökkentési céljait nézzük, azok megvalósulásához 23 ezer milliárd dollárnyi klímatudatos beruházásra lenne szükség a fejlődő országokban 2030-ig, különben ezek az államok nem tudnak alacsony kibocsátású üzemmódra átállni. A Világbank ezt a szép nagy számot „befektetési potenciálnak” nevezte, nem pedig hiányzó összegnek, amit még össze kell valahonnan kaparni.
A társadalmi kötvényeket övező érdeklődés felpezsdülésének az egyik oka az alacsony tőkepiaci hozam- és kamatkörnyezet is lehet, habár a világjobbításban sem mindig feltétlenül kimagaslóak a kamatok. Indonézia iszlám előírásoknak megfelelő zöld kötvénye 5 éves lejáratra nyújt 3,75 százalékos kamatot, a Danone 7 éves lejárattal 1 százalékot, Belgium közlekedési és megújulóenergia-fejlesztésekre irányuló kötvénye 15 éves lejáratnál 1,25 százalékot.
A legismertebb társadalmi kötvények a zöld kötvények. Az óriásvállalatok közül is többen bocsátottak ki ilyet, hogy ezekkel finanszírozzák létesítményeik ökotudatos korszerűsítését vagy környezetbarát üzemek és megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Az Unilever 2014-ben 250 millió font értékben, 4 éves lejárattal és két százalék kamattal bocsátott ki kötvényt, az Apple 2016-ban egy és 2017-ben másfélmilliárd dollár értékben, 2,85 százalékos hozammal, 7 éves lejáratra. A BlackRock olyan kötvényeket kínál, amelyekből kizárták a fegyveripart, a 20 milliárd dollárnyi eszközt kezelő, 14 ezer befektetőnek dolgozó Swell Investing etikus befektetési alap pedig 400 olyan céget tart a portfóliójában, amelyek felesküdtek az SDG-re. 2016 szeptembere és 2018 márciusa között e vállalatok 26,95 százalékos hozamot produkáltak, magasabbat, mint az S&P 500-as mezőny, amely 25,51 százalékot tudott felmutatni.
A hazai pénzintézetek nem igazán buzgólkodnak, hogy hozzáférést biztosítsanak ügyfeleiknek a fenntartható fejlődésre koncentráló befektetésekhez. 2008 januárjában indult az OTP Klímaváltozási Alapja. A minimálisan 5–7 éves befektetési távra ajánlott, 87 százalékban részvényeket tartalmazó tőkevédett alap nettó eszközértéke 6,77 milliárd forint. Szintén tízéves az MKB Zöld Bolygó Származtatott Alap. A hároméves futamidejű, a jegyzési időszakban évi 8 százalékos diszkonttal jegyzett alap is tőkevédett. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) összesítése szerint jelenleg csak egyetlen ökológiai kitettségű aktív alap van a hazai piacon, ez a K&H Öko.
