A NAV szerint nyomozóik számára a bankszámlaközi forgalomból, valamint a számlázó társaságok hátteréből egyértelműen kiderült, hogy a fémhulladékkal kereskedő cégek csalással akarták csökkenteni a fizetendő társasági és a különadó összegét a könyvelésükben. A társaságok vezetőit gyanúsítottként hallgatták ki, miután országosan csaknem negyven helyen tartottak házkutatást, foglaltak le iratokat és egyéb bizonyítékokat. A pénzügyi nyomozók mellett kommandósok és revizorok is közreműködtek a bűnszervezet tagjainak leleplezésében.
Az adóhatóság szerint a fiktív számlák nemcsak az adóminimalizáláshoz kellettek, hanem ahhoz is, hogy a fémhulladékok beszerzését legalizálják. A számlagyár és a kereskedők tranzakciói úgy működtek, hogy a számlák ellenértékének átutalása után a pénzt szinte azonnal kivették és a jutalék levonása után visszaadták a számlák megrendelőinek - olvasható a közleményben, amelyben azt is megjegyezték, hogy - mint az ilyen esetekben mindig - a közreműködő számlázó cégeket külföldieknek, illetve fellelhetetlen illetőknek eladták, azok helyett újakat alapítottak.
A NAV tájékoztatása szerint a hulladékkereskedelemben már évek óta működik a fordított adózás, ezért a bűncselekménnyel okozott kár enyhébb, mint ha a számlák levonandó áfát is tartalmaztak volna. A hatóság szerint a költségvetést feltehetően így is több százmillió forint kár érte, amelyet azonban ellensúlyoz az akcióban lefoglalt vagyontárgyak értéke, összesen ugyanis négyszázmillió forintot érnek azok az autók, ingatlanok és ingóságok, valamint a készpénz, amelyeket a nyomozók a házkutatások alkalmával lefoglaltak.
A nyomozás adócsalás és csalás, továbbá magánokirat-hamisítás gyanújával folytatódik; hárman előzetes letartóztatásban, hatan pedig házi őrizetben vannak. Az adócsalásért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság - áll a közleményben.
Szabálysértő kibocsátótól szerzett számla áfája is levonható
A számlagyár ügyébe vélhetően jóhiszemű cégek is belekeveredhetnek. Eddig nekik is büntetéssel kellett szembenézniük, most már azonban változhat a helyzet. A magyar gyakorlattal szemben az Európai Bíróság azonban nemrégiben kimondta, hogy nem tagadható meg egyetlen jóhiszeműen eljáró magyar vállalkozástól sem az áfa levonása abban az esetben, ha a számlakibocsátó a tudtán kívül szabálysértést követett el. A brüsszeli bíróság szerint ugyanis az adóhatóság feladata annak bizonyítása, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet során valamely korábban eljáró gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.
A hozzáadottérték adó (hea, illetve jelen esetben ez az áfa) irányelv szerint a vállalkozások főszabály szerint jogosultak levonni a gazdasági tevékenységükhöz szükséges, részükre teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után előzetesen felszámított áfát. Az adólevonási jog gyakorlásához a vállalkozásoknak a termékértékesítésről vagy a szolgáltatásnyújtásról megfelelően kiállított számlával kell rendelkezniük. A magyar jog megköveteli, hogy az adóalany kellő körültekintéssel járjon el az áfa köteles ügyletek szabályszerűségéről való meggyőződés érdekében. Az Európai Bíróság szerint az áfa levonást az adóhatóság a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt is csak akkor tagadhatja meg, ha az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogot megalapozó ügylettel adócsalásban vesz részt.
Bejött a fordított ÁFA a mezőgazdaságban is
Több mint 50 százalékkal csökkent a fekete gabonakereskedelem Magyarországon a fordított áfafizetés július 1-jei bevezetését követően. Az intézkedés akár 10 milliárd forinttal is növelheti a költségvetés bevételeit. A mezőgazdasági áfacsalások visszaszorítása érdekében július 1-jétől a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, vagyis nettó áron értékesít, a forgalmi adót pedig a vevő fizeti be.A változtatások kétéves átmeneti időszakra léptek hatályba. A becslések szerint a fordított áfa alkalmazása évente mintegy 10 milliárd forinttal körüli összeggel növelheti a költségvetés áfabevételeit.