Azok a magyar cégek, amelyek nyugat-európai országokból szerzik be a nyersanyagaikat, és ezért euróval fizetnek, vagy például egy bevásárlóközpontban a fizetendő bérleti díj mértékét euróban rögzítették, az utóbbi időben a forint árfolyamzuhanása miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek. A jelentős anyagi veszteség, ami a forint euróra váltásakor keletkezik, több vállalkozást teljesen ellehetetlenít és egyesek megpróbálnak szerződéses partnerüknél arra hivatkozni, hogy a kettejük közötti szerződés teljesítése - olyan okból, amelyért egyik fél sem felelős (lsd. árfolyamváltozás) - lehetetlenné vált, így a szerződés a Polgári Törvénykönyv 312. § (1) bekezdése alapján megszűnt. Fontos tudni, hogy a teljesítés lehetetlenülése jogi értelemben bekövetkezhet természeti (pl. elsüllyed a szállítmány), jogi (pl. jogszabályváltozás folytán tilossá válik valamivel kereskedni) és gazdasági okból.
Nem menthetjük fel az adóst
Ezekben a helyzetekben a „lehetetlenülés" egyértelműen gazdasági okokból következik be. Ha azonban a bíróság minden esetben megszüntetné a szerződést és ezzel „felmentenék" az adóst a teljesítés alól, amikor gazdasági nehézségei miatt számára a teljesítés lehetetlenné válik, a hitelezők (beszállítók, bérbeadók stb.) rendkívül előnytelen helyzetbe kerülnének. A bírói gyakorlat ezért csak kivételes, különösen méltányolható esetekben engedi meg, hogy gazdasági lehetetlenülésre hivatkozva az egyik fél „kibújhasson" kötelezettségei teljesítése alól.
Ilyen kivételes esetnek kell tekinteni, ha az egyik fél oldalán a teljesítést olyan sajátos körülmény akadályozza, amely a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható, és aminek következtében ez a fél a szerződést csak súlyos és aránytalan nehézségek folytán tudná teljesíteni. Ez a leírás illik az árfolyam-ingadozás miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokra - azzal a kivétellel, hogy helyzetük korántsem sajátos, hiszen az árfolyam-ingadozás az összes olyan vállalkozást érinti, amely forintban szerez bevételt, de euróban terhelik költségek. „A devizanem megválasztása nem olyan külső körülmény, amelyet a szerződő fél nem tud befolyásolni, hanem tipikus üzleti kockázat." - mondja Dr. Szabó Dénes, az enwc nemzetközi jogi tanácsadó csoport budapesti partnere - „Ezért álláspontunk szerint, ha egy cég a szerződés teljesítésének lehetetlenülését kizárólag erre a körülményre alapozza, valószínűleg nem fog sikerrel járni. Ha más külső körülmények is hozzájárulnak a teljesítés lehetetlenné válásához (például állami vagy uniós támogatások felfüggesztése, újonnan bevezetett közterhek vagy más kötelezettségek), akkor nagyobb eséllyel lehet sikerrel a teljesítés lehetetlenülésére hivatkozni." - fogalmaz a szakember.
Bírói gyakorlat
Ha semmiképpen nem járható út a szerződéses partnerrel való megegyezés fizetési haladékról, részletfizetésről vagy fizetési moratóriumról, akkor a teljesítésre képtelen szerződéses partner számára a bíróság általi szerződésmódosítás (pl. bérleti díj csökkentés) kérelmezése jöhet szóba lehetőségként, kizárólag tartós jogviszonyokban (Polgári Törvénykönyv 241. §), pl. bérleti szerződés vagy egy évek óta fennálló, rendszeres beszállítói viszony esetében. A rendelkezésre álló legfelsőbb bírósági döntések (pl. BDT2007.1707; BH1992.123; BH1993.670) szerint a piac minden szereplőjét érintő gazdasági folyamatok, pl. árfolyam-ingadozás, infláció általában nem tekinthetők olyan körülménynek, amelyek megalapoznák a bírósági szerződésmódosítás lehetőségét. Azonban ezek a döntések nagyrészt a magyar gazdaság piacgazdasággá válásának első éveiben, más piaci környezetben születtek.
Mivel fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi helyzet drasztikusabb változásokat hoz magával, mint az utóbbi húsz évben bármilyen gazdasági folyamat, nem lehet előre látni, hogy milyen lenne egy ilyen szerződésmódosítási kérelem bírósági megítélése. Feltehetően, ha más, objektív külső körülmények is közrejátszottak abban, hogy a szerződés valamely rendelkezése az idők során az egyik fél érdekét lényegesen sértővé vált és az érintett rendelkezést a másik féllel nem sikerült újratárgyalni, a sérelmet szenvedett fél akár eséllyel próbálkozhat a bírósági szerződésmódosítással.
