A szociálpolitikai megállapodások és a szociális biztonsági megállapodások szabályozzák például külföldi munkavégzés esetén a társadalombiztosítási kötelezettségeket, az ellátásra való jogosultságot és az igénybevétel szabályait.
A régebbi típusú, ún. szociálpolitikai egyezmények 1970 előtt jöttek létre. A magyar-szovjet egyezmény 1963. július 1-jén lépett hatályba és a magyar-jugoszláv egyezmény mellett jelenleg az egyedüli hatályos szociálpolitikai megállapodása Magyarországnak.
A szovjet utódállamok alkalmazási gyakorlata között azonban lehet eltérés, illetve több utódállammal is már új szociális biztonsági egyezményt kötött Magyarország. A magyar-szovjet szociálpolitikai megállapodás az egykori Szovjetunióhoz tartozó országok közül már csak Oroszország és Ukrajna tekintetében alkalmazható. A most véglegesített megállapodás ezt a régi, szociálpolitikai egyezményt váltja fel.
„Bár a társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó egyezmények nem egy modell szerint épülnek fel, általánosságban elmondható, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyról, nyugdíjról, egészségügyi ellátásokról is szigorú szabályok mentén rendelkeznek. Az egyezmények egyik alapelve, hogy egy személy, egy időben csak egy országban vehet igénybe társadalombiztosítási ellátásokat, legyen szó akár anyasági ellátásról, akár nyugdíjellátásról” - mutatott rá dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.
A szociális biztonsági egyezmények a határokon átívelő munkavégzéssel kapcsolatos jogosultsági kérdéseket is szabályozzák, rövidebb és hosszabb külföldi tartózkodás esetén is.
„A magyar-orosz szociális biztonsági megállapodás rendelkezései egyelőre nem ismertek. Egy tervezett külföldi munkavégzés esetén célszerű figyelemmel kísérni az egyezménnyel kapcsolatos fejleményeket és körültekintően tájékozódni a változásokról” - fűzte hozzá dr. Baranyi Gábor.
