Az állami hitelprogramok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalati szektorban konszolidálódni tudott a hitel-betét mutató, az elmúlt években azonban fokozatosan lecsökkent a támogatott konstrukciók kamatelőnye a piaci hitelekhez képest. Ezzel párhuzamosan az elmúlt másfél évtizedben jelentős betétállomány épült fel: míg 2000-ben 1000 milliárd forint volt a vállalati szektor megtakarítása, addig csak az NHP bevezetése óta mintegy 700 milliárd forinttal nőtt a vállalati betétállomány. Ezen felhalmozott betéten felül a vállalatok rendelkezésére állnak még az idei évben meghirdetett EU-s pályázati források is. (A napokban látott napvilágot, hogy a GINOP kerete még nagyobb lesz az idén!)
„A bőségesen rendelkezésre álló kedvező kamatozású hitelek, valamint az egyébként is történelmien alacsony kamatkörnyezet miatt ma már nem a finanszírozás költsége a meghatározó tényező a beruházási döntéseknél, hanem sokkal inkább a normál piaci igény generálta kereslet. A fokozatosan növekvő vállalati betétállomány és az elérhető EU-s pályázati források mellett azonban a beruházások finanszírozásában továbbra is szerepet kapnak a különböző banki megoldások, bár az EU-s források kiszorítási hatása érezhető a hitelpiacon” - tájékoztatott Hodina Péter, a K&H Vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője.
A 25 milliós támogatási összeg felett érvénybe lépett általános közbeszerzési kötelezettség jelentős pályázói kört érint, miközben az új bírálati rendszer hatékonysága még nem igazán érezhető, az elszámolás és a pályázatmenedzsment továbbra is bonyolult. A sikeres pályázatok esetében azonban jól látható, hogy a pályázati cél a versenyképesség és a termelékenység javítása.
„Azok számára, akik nem tudnak, vagy nem akarnak EU-s forrást igénybe venni, természetesen továbbra is ott vannak a refinanszírozott állami, illetve a saját banki források. Míg a Növekedési Hitelprogram 3. szakaszában gyakorlatilag a megszokott paraméterekkel rendelkező kkv kör, az EXIM konstrukcióknál pedig export előfinanszírozás és exportcélú beruházások finanszírozhatóak, addig a saját banki forrású hitelek esetében mind az igénybevevők köre, mind a hitelcél ennél jóval szélesebb körű, és a lehívásban és a törlesztésben is rugalmasabb, a cég igényeihez igazítható feltételek mellett vehetőek igénybe. Emellett érdemes megfontolni a klasszikus hiteleken felüli finanszírozási formákat is. A faktoring szolgáltatás például - a régi hiedelmekkel ellentétben - egyszerű dokumentációval, és hasznos kiegészítő szolgáltatásokkal vehető igénybe, mint például a vevői követelések biztosítása vagy a nemfizetések kockázatának akár 100%-os áthárítása” - hangsúlyozta ki a szakember.
