Uniós forgalmiadó-ügy lehet a kiskereskedelmi különadóból

A 2010-ben bevezetett kiskereskedelmi különadó nem sérti az uniós versenyszabályokat és alapjogokat, de szembe mehet a hozzáadottérték-adóra vonatkozó irányelvvel.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Faramuci helyzet állhat elő a kiskereskedelmi adó ügyében - Kép: PP ARchív

A MAZARS könyvvizsgáló cég szerint a válságadó megítélésében fontos szerep juthat Juliane Kokott főtanácsnok tegnapi indítványának, amely ugyan nem ad helyt a Hervis áruházlánc beadványában foglaltaknak, de felveti az azóta már megszűnt adófajta és az áfa hasonlóságát. Az unió főtanácsnokának tegnap közreadott indítványa nem marasztalja el Magyarországot a kiskereskedelmi különadó piaci versenyre vonatkozó feltételeiben, de felveti, hogy sértheti a hozzáadott érték adóról szóló uniós irányelvet. Ebben a kérdésben Juliane Kokott nem foglalt állást, azaz ezt a kérdést a magyar bíróságnak kell megvizsgálnia, amelynek könnyen újabb Európai Uniós bírósági ügy lehet az eredménye.

„Ebben a kérdésben – hasonlóan a korábbi iparűzési adó megítélésénél – azt kell vizsgálni, hogy a forgalmi adó alapvető jellemzőivel bír-e. Ha igen, akkor ellentétes az uniós joggal, mivel csak egyetlen hozzáadott érték alapú adó lehet az unióban és ez az áfa Magyarországon. Az iparűzési adót a korábbi uniós döntés nem találta ellentétesnek az uniós joggal, annak ellenére, hogy sok tekintetben mutatta a forgalmi adó alapvető jellemzőit” – foglalta össze Csizmadia Heléna, a MAZARS adóosztályának igazgatója.

A szakember szerint a főtanácsnoki indítvány nem jelenti a „Hervis-ügy” végét, hiszen az indítvány nem kötelezi a bíróságot, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a Bíróság az esetek döntő többségében az a főtanácsnoki indítvánnyal egybehangzó álláspontra helyezkedik.  „Persze ennek ellenkezőjére is van példa: éppen a magyar helyi iparűzési adó ügyéhez hasonló olasz IRAP ügyben, a főtanácsnoki vélemény ellenére nem állapított meg jogsértést a bíróság” – mondta Csizmadia Heléna. A sportszerforgalmazó kiskereskedelmi lánc 2010-ben azért fordult a Székesfehérvári Törvényszékhez, mert hátrányosan megkülönböztetőnek, és így az uniós joggal ellentétesnek tartotta a kiskereskedelmi különadó akkor hatályos magyar szabályozását.

Megszorítások, beruházások elmaradása – ezt hozták a különadók
Mára a különadók nagyságrendje elérte a társasági adóét, mivel azonban ez csak a vállalkozások szűkebb körét érinti, így számukra komoly megterhelést jelent. A jogalkotók szándékával szemben az adók beépülnek a szolgáltatások áraiba, és így végső soron a fogyasztók, illetve az adókkal közvetlenül nem érintett ágazatok is viselik a terheket – állapítja meg a LeitnerLeitner tanulmánya.
A különadó alapja az éves árbevétel volt, és csak 500 millió forint bevétel felett, progresszív adómértékkel adózott (0,1%-2,5%) – azaz magasabb árbevétel esetén arányos magasabb volt az adó. A szabályozás szerint a kapcsolt vállalkozások árbevételi adatait kötelezően össze kellett adni, ami azt eredményezte, hogy ezeknél a vállalkozásoknál magasabb lett az adóterhelés, mintha a csoport tagjainak adóterheit egyedileg állapították volna meg. A Hervis érvelése szerint a kapcsolt adatok összeszámítása elsősorban a külföldi kézben lévő vállalkozásokat érintette hátrányosan. Ennek pedig az az oka, hogy a magyar tulajdonú élelmiszer-kereskedelmi láncok jellemzően franchise modellben működnek, így őket nem érinti az összeszámítás kötelezettsége, és így indokolatlan versenyelőnyre tesznek szert.

A tegnapi bejelentés szerint az uniós főtanácsnok több szempontból mérlegelte a kérdést, így az árbevétel mérték ismérve, a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó megkülönböztetés, illetve forgalmazási szakaszok árbevételére vonatkozó megkülönböztetés előírásai alapján is, és mindegyik szempont szerint úgy ítélte meg, hogy nem vezethető le eltérő bánásmód a külföldi és a belföldi tulajdonú vállalkozások között. Ennek az a legnyilvánvalóbb magyarázata, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján nem megállapítható, hogy az esetek túlnyomó többségében a magas árbevételű kiskereskedelmi vállalkozások külföldi, míg az alacsonyabb árbevétellel rendelkezők belföldi tulajdonúak voltak.

A főtanácsnok azt is kimondta, hogy a szabályozás a termékek hátrányos megkülönböztetésének uniós tilalmába sem ütközik a magyar különadó, mivel nem állapítható meg, hogy a különadó miatt a más tagállamból származó termékekre magasabb adóteher hárult volna, mint a belföldi termékekre.

Túladóztatott a magyar gazdaság
Számos magyar gazdasági mutató javult, de örömre nem sok okunk lehet. Az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentése szerint a jobb adatokat nem mindig pozitív folyamatok eredményezték. A testület megállapítása szerint többek között a vállalati hitelezés gyors csökkenése, a gazdaságpolitikai bizonytalanság és a szektorális különadók is hozzájárultak ahhoz, hogy a beruházás és a termelékenység bővülése történelmi mélypontra süllyedt, és aláásta az ország amúgy is alacsony növekedési potenciálját.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo