A kereskedők bővítenének, de kevés az elérhető üzlethelyiség, így a bérleti díjak továbbemelkednek. Idén eddig a divatcégek voltak a legaktívabbak, majd a cipőkereskedők és a vendéglátók terjeszkedtek a legnagyobb mértékben – derül ki a világ legnagyobb ingatlan-tanácsadója, a CBRE legfrissebb Kiskereskedelmi Ingatlanpiac című kiadványából.
Magyarországon a modern kiskereskedelmi ingatlanállomány (a raktáráruházakkal együtt, a bevásárlóutcák nélkül) 3,8 millió négyzetmétert tesz ki. Ennek fele Budapesten és az agglomerációban található, ahol a legnagyobb területet (43%) a bevásárlóközpontok teszik ki, majd a raktáráruházak (41%) következnek.
A kiskereskedelmi ingatlanok bérbeadása 2016 első felében 24 300 négyzetmétert tett ki: 79 esetben új üzletek nyitása, 10 esetben pedig a bérelt területek bővítése történt; az átlagos boltméret 275 négyzetméter volt. Összesen 76 önálló márka nyitott üzletet, amiből három Magyarországra újonnan érkezett nemzetközi márka volt. Az év második felében a CBRE várakozásai szerint 15 új üzlet nyitására kerülhet sor, mintegy 5400 négyzetméteren, ami összességében jelentős bérbeadási szintet jelez előre 2016-ra.
Az új üzletnyitások szinte egységesen oszlottak meg a bevásárlóközpontok és a bevásárlóutcák között 2016 első felében, bár a bérlői kereslet a későbbiekben egyre inkább az utóbbi területekre koncentrálódik, minthogy a budapesti bevásárlóközpontok nagy részében elfogytak a kiadható területek.
A budapesti bevásárló utcák is terjeszkednek, így a kiskereskedők a nem első osztályú lokációk iránt is egyre jobban érdeklődnek. Ezek a másodosztályú lokációk ‒ mint például a Szent István Bazilika környéke ‒ főként az éttermek számára vonzó, bár ma már a divattal és a kiegészítőkkel foglalkozó kereskedők is érdeklődnek iránta. Az étel/ital szegmens is jelentős arányt képviselt a bérbeadások terén: az éttermek és kávézók 84 százaléka bevásárlóutcákon nyitott új egységet, a fennmaradó 16 százalékuk pedig bevásárlóközpontokban.
A lenyűgöző forgalombővülés folytatódott 2016 első felében is. A bevásárlóközpontok jellemzően 7–9 százalékos forgalomnövekedést könyveltek el év/év alapon. Számos nem élelmiszer-forgalmazó kiskereskedő pedig két számjegyű bővülést regisztrált a legtöbb bevásárlóközpontban. A látogatószám emelkedése is folytatódott a vasárnapi boltzár eltörlése, azaz 2016 márciusa óta: Budapest bevásárlóközpontjaiban átlagosan 4–6 százalékkal többen fordulnak meg, és így az átlagos vásárlói kosár is növekedett.
A kiskereskedők erős kereslete és a rendelkezésre álló területek szűkülése a legtöbb helyszínen a bérleti díjak emelkedéséhez vezetett. Az első osztályú bevásárlóközpontok bérleti díjai 65–90 euró/hó négyzetméterenként, amely 5–15 százalékos drágulást jelent egy év alatt. A másodosztályú bevásárlóközpontok esetében is jelentős, 10 százalékos díjemelkedés történt, a bérleti díjak 24–36 euró/hó között szóródnak négyzetméterenként. A vidéki városokban az első osztályú bevásárlóközpontok bérleti díjai 15 százalékkal, 30–50 euró/m2/hó szintre emelkedtek.
A bevásárlóutcák üzlethelyiségei is kelendőbbek lettek: a díjemelkedés 10-20 százalékos volt a Váci utcában és az Andrássy úton, így már megközelítik a válság előtti szintet. Továbbá a másodlagos bevásárlóutcákon is megindultak a díjak felfelé, ami jól tükrözi a növekvő kiskereskedelmi keresletet e lokációk iránt.
