Kép:PP/Fényes Gábor
"Ha kedvezően alakul a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó sorsa, annak mintájára a jövő évi költségvetés tavaszi tervezésekor olyan intézkedés születhet hazánkban, mely az arányosabb közteherviselés és a piaci erőviszonyok kiegyenlítődése érdekében újabb adónemet vagy díjfizetési kötelezettséget ró a nagy forgalmú áruházláncokra" – jelentette ki a Magyar Időknek Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos.
A lengyel minisztérium honlapján megjelent tervezet szerint a különadó progresszív lenne, a hétvégi árusításra pluszterheket róna Lengyelországban, és az idén mintegy 0,45 milliárd eurónak megfelelő költségvetési bevételt hozna és többek között a hétvégi árusítást adóztatná. Itt olvashat róla részletesebben.
Magyarországon viszont volt már kiskereskedelmi különadó 2011 és 2013 között, progresszív adózás érintette az évi 500 millió forintnál magasabb bevételű láncokat. Az adó miatt uniós per indult, azt vizsgálták, hogy a rendelkezés indokolatlanul magasabb terhet jelent-e a multiláncoknak. A különadót közben kivezették.
Helyette nem sokkal később rendelkezett a kormány az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetéséről, amit szintén ágazati különadónak minősített lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az eredetileg sávos díjat végül szintén egykulcsossá kellett alakítani brüsszeli nyomásra.
"A varsói eseményeket figyeljük és tájékozódunk a tervezet részleteiről, mert továbbra sem tettünk le arról, hogy a progresszív adókulcsok miatt az év végén kivezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díj után a nagy cégeket jobban bevonjuk a magyarországi közteherviselésbe" – mondta a magyar kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos. Szavai szerint a hazai törvényalkotás tavaszi időszakáig kiderülhet, hogy a lengyel kormány talált-e olyan sávos adózási módot, amit az Európai Bíróságnál kevésbé fognak ellehetetleníteni, mint ahogy azt hazánk esetében tették.
