Az Európai Bizottság 2016. november 4-én hozott határozatában két hónapot biztosított Magyarországnak a reklámadótörvény módosítására, amely határidő 2017. január elején lejárt. Törvénymódosításra nem került sor, Magyarország ugyanakkor 2017. január 16-án eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál a Bizottság határozatával szemben. Az ügy iratai jelenleg nem nyilvánosak – olvasható a Wolf Theiss Ügyvédi Iroda sajtóközleményében.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A 2014-es adóbevételekkel együtt az elmúlt két évben nagyságrendileg 22 milliárd forint költségvetési bevétel származott a reklámadóból. A Bizottság döntése alapján ugyanakkor kérdés, hogy amennyiben az Európai Bíróság álláspontja szerint is tiltott állami támogatást valósít meg a reklámadótörvény, úgy kinek és mekkora összeget kell majd fizetnie vagy visszafizetnie.
A 2014-ben bevezetett, komoly vitákat generáló reklámadótörvény sávosan progresszív adókulcsokat határozott meg a reklámbevételek adóztatására: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, míg 20 milliárd forint felett – az ide eső rész után – már 40 százalékos, 2015-től pedig 50 százalékos adót kellett fizetniük az adózóknak. Az Európai Bizottság 2015 márciusában a belső piaccal össze nem egyeztethető, jogellenes állami támogatásnak minősítette a sávosan progresszív magyar reklámadót. A reklámadótörvény 2015. júniusi módosítása megszüntette a többsávos jelleget, így a százmillió forint fölötti reklámbevétel után egységesen 5,3 százalék lett az adókulcs.
A Bizottság 2016. december 20-án közzétett határozatában ugyanakkor megállapította, hogy a magyar reklámadótörvény az adóalanyok közötti indokolatlan megkülönböztetéssel jogellenes állami támogatást valósított meg, amelyet a 2015. júniusi törvénymódosítás sem orvosolt.
Az Európai Bizottság két megoldást nevesített határozatában, amelyek alkalmasak lehetnek a közösségi joggal való összhang megteremtésére:
az 5,3 százalékos adókulcstól eltérő, egységes, minden adóalanyra vonatkozó adókulcs bevezetését vagy
a reklámadó visszamenőleges eltörlését.
„A Bizottság által javasolt két megoldás közül a reklámadótörvény visszamenőleges hatályon kívül helyezése esetén a megfizetett adó kamattal növelt összegének visszafizetésére kerülhet sor, míg az egységes adókulcs bevezetése esetén a jogalkotó a jövőre nézve állapíthat meg valamennyi adóalanyt terhelő adókötelezettséget. Az egységes adókulcs bevezetése esetén ugyanakkor azt is vizsgálnia kell majd, hogy a korábban különböző adóterhelés alá eső adózók reklámadó-kötelezettségét az új szabályozás hogyan egyenlítheti ki annak érdekében, hogy az adózók eltérő kezelését a múltra nézve is kiküszöbölje. A reklámadó kérdésében az Európai Bíróság ítélete jelent majd végleges döntést. A reklámadó fizetésére kötelezett adózók addig is – a Bizottság határozatától függetlenül – kötelesek a reklámadó-bevallások benyújtására és a reklámadó megfizetésére. Ennek elmulasztása esetén az adózók adóhatósági ellenőrzésre és szankciókra számíthatnak" – mondta dr. Pásztor János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője.
