Tőkebefektetési szakkifejezések - nem csak befektetőknek

Mi rejtőzik a jogi szakkifejezések mögött? Dr. Pintér Attila segítségével a tőkebefektetésekben előforduló kifejezéseket vesszük sorra. Figyelem! Nem csak befektetőknek!

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Dr. Pintér Attila

Interjúnk előző részében azokat a fő szempontokat vettük számba, amelyek egy kockázati tőkebefektetés keretrendszerét meghatározzák. A mostani cikkünkben pedig dr. Pintér Attila tőkebefektetési szakértőnk, a Pintér Attila Ügyvédi Iroda alapítója azon jogi szakkifejezések megértésében lesz segítségünkre, amelyek a befektető megtérülését biztosítják. Figyelem, nem csak befektetők számára ajánljuk.

Hazai gyakorlat szerint a kockázati tőkebefektetők mennyi időre nyújtják a befektetéseiket?

– Pintér Attila: A hazai intézményi kockázati befektetők általában 3–5 évig tartó futamidőkben helyeznek ki tőkeforrásokat. Ez időtartam alatt dől el az, hogy a tőkebefektetésük sikeres volt-e, avagy az nem fog megtérülni. A hazai gyakorlat egyébként azt mutatja, hogy a befektetők általánosságban egy befektetés során 5 éves futamidőben gondolkodnak. Ez tehát azt jelenti, hogy legalább 5 évig a befektető a céltársaság tagja lesz: szavaz a taggyűlésen, adatszolgáltatást igényelhet, felügyeli a céltársaság működését, stb. A futamidő lejártával pedig a befektetők kilépnek a céltársaságból, amit a szakzsargon exitnek nevez. Hangsúlyozzuk, hogy ez egy tervezett futamidő. A befektetők elemi jogai közé tartozik, hogy a futamidő vége előtt is kiléphetnek a céltársaságból, mert például kaptak egy jó ajánlatot az üzletrészükre egy kívülálló személytől, vagy egyszerűen ebben állapodnak meg az alapítókkal.

Milyen exitformák jöhetnek ekkor szóba?

– Az egyik lehetőség, hogy a befektető részesedését az alapítók visszavásárolják. Ezen lehetőséget az alapítók nyilvánvalóan szívesen fogadják, és – befektetési konstrukciótól függően – ez történhet az alapítók magánvagyonából, a céltársaság eredményének felhasználásából vagy akár banki finanszírozással is.

Ezenkívül számos olyan exitlehetőség van, amelyet a céltársaság növekedési potenciáljára, skálázhatóságára és pénzügyi helyzetére figyelemmel érdemes kiválasztani. Ezek körébe tartozhat egy következő körös tőkebefektetés, amelyet a szakirodalom további két részre oszt, az egyik csoportba tartoznak azok az exitek, amelyet pénzügyi befektetők hajtanak végre, míg a másik csoportba tartoznak a szakmai befektetők által történő kivásárlások. Érdekes adat, hogy míg az USA-ban inkább ezek a tranzakciók dominálnak, addig Magyarországon nagyon sok az alapítói kivásárlás.

Harmadik lehetőség, amikor a menedzsment vásárolja ki a befektetőt. Nem ritka, hogy a menedzsment (helyismeretéből, üzleti tapasztalataiból adódóan) lát annyi lehetőséget a céltársaságban, hogy hajlandó ezért pénzt kockáztatni.

Mit néz meg a cégben egy befektető?
A tőkebefektetés hasznos eszköz lehet egy növekedő vállalat számára, azonban fontos tudni, hogy mire készülhetünk egy ilyen ügylet előtt. Az alábbi cikkben tőkebefektetési jogi szakértőnk, a Dr. Pintér Attila segítéségvel vesszük sorra azon szempontokat, amelyeket a befektetők a döntésük meghozatalakor figyelembe vesznek.
Végül érdemes megemlíteni az IPO-t is. Ez a céltársaság tőzsdére való bevezetését jelenti. Magyarországon kevés ilyen tranzakció van, de nagyobb piacokon, mint például Németország, az Egyesült Királyság és természetesen az Egyesült Államok, ez standard szerződéses formula, és az esetek többségében kifejezett exitcél. Nagy örömmel figyeljük a hazai szabályozás és befektetési környezet ebbe az irányba történő elmozdulását. (Itt olvashatja szakértőnk írását azzal kapcsolatban, hogy mit kell tudnia a kkv-tőzsdéről!)

Érvényesül-e bármilyen jogi korlát, ha az új tőkebefektető a már meglévő befektető mellé érkezik?

– Ezt az esetet az általunk ismert legtöbb tőkebefektető anti-dilution joggal biztosítja már az első befektetési szerződésben. Ez a jog egy olyan hígulás elleni védelmet biztosít a már meglévő befektető számára, hogy az új befektető ne szerezhessen kedvezőbb feltételekkel részesedést a céltársaságban, mint ahogy azt ő szerezte korábban. Amennyiben ez mégis megtörténne, úgy a már meglévő befektetőt kompenzálás illeti meg. E kompenzálás pedig az alapítók társasági részesedésének terhére történik.

Dr. Pintér Attila
Dr. Pintér Attila LL.M., ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász, az ELTE Állam-, és Jogtudományi karának PhD hallgatója, kutatási témája a tőkebefektetések joga. A Dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda tőkebefektetési és vállalatfinanszírozási üzletág vezetéséért felelős irodavezetőjeként számos tőkebefektetési és vállalatfelvásárlási projektben látta már el intézményi befektetők, valamint kis-, és középvállalkozások jogi képviseletét.
Mi történik abban az esetben, ha a teljes cégre érkezik kivásárlási ajánlat?

– Jó esetben a befektető és az alapítók egyetértenek az ajánlat elfogadásában, vagy visszautasításában. Rosszabb esetben nem, és a befektetési szerződésekben erre az esetre kötik ki az úgynevezett drag-along jogot, ami kisebbségvédelmi jognak minősül. Ez olyan jogintézmény, amit a hazai írott jogszabályok nem ismernek, ezért általában az amerikai gyakorlatot szoktuk alkalmazni. Rendszerint a drag along jog alapján a befektetést követő bizonyos idő elteltével a befektető eladhatja nemcsak a saját, hanem az alapítók részvényeit is. Nyilván ez rendkívül kockázatos jogintézmény, azonban, az alapítói érdekek megfelelő figyelembevételével, egy igen kiegyensúlyozott és mindkét fél érdekeit megfelelően védő szerződéses feltétel lehet egy-egy befektetési szerződésben.

Mivel a drag-along jog érvényesítése esetén az alapítók részesedésének értékesítésére kerül sor, így már a Term Sheet tárgyalások során javasolt erre a jogra különös figyelmet fordítani. Érdemesnek tartjuk azt is mérlegelni, hogy az alapítók által felvázolt üzleti terv van-e annyira megalapozott, hogy egy ilyen befektetői jog ne is tudjon aktiválódni, és egy tervezhető és mindenki által tervezett exitre kerüljön sor.

 

Véleményvezér

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.
Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost

Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost 

Magyar Péter kibukott a DK és a Fidesz közös szavazatain.
Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár 

Az ember azt hinné, hogy az emberek a végtelenig vezethetők ígéretekkel.
Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére

Minisztériumi dolgozókat vezényeltek ki Orbán Viktor ünnepi beszédére 

Nagyon vonzóak az ingyenes étkezések.
Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén

Egy volt gazdasági főnyomozót sikerült letartóztatniuk a hatóságoknak Orbán Viktor ünnepi rendezvényén 

Mindenhol szabad a véleménynyilvánítás, vagy csak a Facebookon?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo