Tőkebefektetésekben megbújó jogi szakkifejezések – most lerántjuk a leplet

2018. szeptember 17. hétfő - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Kockázati tőkebefektetések során számos olyan jogi szakkifejezéssel találkozhat a tőkét kereső-, a jog világában kevésbé jártas vállalkozó, amely jelentős hatással lehet a szerződéses viszonyára. Ezekkel érdemes már a befektetést megelőző tárgyalások megkezdésekor tisztában lennünk. Az alábbiakban dr. Pintér Attila tőkebefektetési szakértőnk, a Pintér Attila Ügyvédi Iroda alapítójának bevonásával segítünk ezen kifejezések könnyebb megértésében.

Dr. Pintér Attila

Dr. Pintér Attila

Mit jelent és mi a jelentősége a Term Sheet-nek?

Pintér Attila: A Term Sheet egy olyan dokumentum, amelyben a ki?, mennyit?, hogyan?, minek fejében? és a meddig? kérdésekre találhatjuk meg a válaszokat. A céltársaságba tervezett befektetés legfontosabb paramétereit ez a dokumentum tartalmazza. Ebben fogalmazódnak meg  azok a fő pénzügyi és jogi feltételek, amelyekről a felek még a szerződéskötést megelőzően megállapodnak. Talán a felek iránymutató megállapodásának lenne célszerű lefordítani.

Bár a Term Sheet rövid és tömör szövegezésű, azonban óva intünk mindenkit, hogy annak tartalmát félvállról vegye. Ugyanis ez alapján szövegezik meg majd ügyvédek a befektetési szerződést. Így kiemelkedően fontos tisztában lenni már a Term Sheet-egyeztetések során azzal, hogy az abban szereplő jogi tartalmak, angol szakkifejezések mit takarnak.

Miért nevezik iránymutató megállapodásnak? A Term Sheet alapján akkor még nem juthatunk a kívánt befektetési összeghez?

A Term Sheet alapján készül el az a sokszor 100 oldal terjedelmet is meghaladó befektetési szerződéscsomag, amelynek már tényleges jogi és pénzügyi hatása lesz a céltársaság és annak tagjai életére. Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy a Term Sheet jogi megítélése szerint nem egy kötelező dokumentum, lényegében még az előszerződéshez kapcsolt joghatást sem tudja kiváltani. Azt a célt szolgálja, hogy a felek leírják, amiről eddig tárgyaltak, de nem maga a befektetési szerződés. Jogi kötőerő a befektetési szerződéshez kapcsolódik. Így pénzügyi teljesítés is csak a befektetési szerződés aláírását követően várható.

Előfordult már olyan eset a gyakorlatunk során, hogy a céltársaság a pénzügyi teljesítést a Term Sheet aláírását követően várta volna a befektetőtől. Sajnos azonban mindhiába, ugyanis az utalásra a céltársaságnak a befektetési szerződés aláírásáig várnia kellett.

Dr. Pintér Attila
Dr. Pintér Attila LL.M., ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász, az ELTE Állam-, és Jogtudományi karának PhD hallgatója, kutatási témája a tőkebefektetések joga. A Dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda tőkebefektetési és vállalatfinanszírozási üzletág vezetéséért felelős irodavezetőjeként számos tőkebefektetési és vállalatfelvásárlási projektben látta már el intézményi befektetők, valamint kis-, és középvállalkozások jogi képviseletét.

A Term Sheetnek akkor nincs is jogilag kötelező része?

Egy aláírt Term Sheet komoly befektetői szándékot feltételez, amelyet jogi és pénzügyi (olykor szakmai) átvilágítások is alátámasztanak, attól függően, hogy milyen eljárási rendben dolgozik a befektető. Ezek a befektető részéről mind munka- és időráfordítást igényelnek, amelyek számára költségekkel járnak. Ezért több általunk is ismert intézményi befektető oly módon biztosítja magát, hogy a Term Sheetbe kötelező érvényű rendelkezéseket iktatnak be. Ilyen pl. a kizárólagossági vagy a titoktartási klauzula, amelyek megsértése esetén a befektető pénzkövetelési igénnyel léphet fel.

Kizárólagossági klauzula megsértésével gyakorlatunk során már találkoztunk: az adott esetben az aláírt Term Sheetet követően a céltársaság nem kívánta megkötni a befektetési szerződést, egy másik befektetővel kívánt szerződni, amely szándék így nem kívánt pénzügyi következményekkel járt.

Egy céltársaság életében milyen főbb változásokkal jár egy tőkebefektetés?

A legfontosabb változás talán az, hogy a céltársaság döntéshozó szerve a befektetővel mint új taggal egészül ki. Tapasztalataink szerint nehezen alkalmazkodnak ahhoz a céltársaság tagjai, hogy a befektetési szerződés aláírásától kezdve a döntéshozói testület tagja a befektető is. Egy olyan új tag, akit nem ismernek, nem volt ott alapítástól kezdve, és még ráadásul speciális különjogokkal is bír a döntéshozás során.

Milyen speciális különjogok ezek?

A befektető célja mindig az, hogy a megtérülése biztosítva legyen. Így arra az esetre, ha nem megfelelő a befektetési összeg felhasználása, vagy valamilyen esemény kockáztatná a céltársaság működését, a befektető élhet a taggyűlésen különjogaival. Ilyen különjognak számít pl. a szavazatelsőbbségi jog, a likvidációs jog vagy az osztalékelsőbbségi jog.

Mit néz meg a cégben egy befektető?
A tőkebefektetés hasznos eszköz lehet egy növekedő vállalat számára, azonban fontos tudni, hogy mire készülhetünk egy ilyen ügylet előtt. Az alábbi cikkben tőkebefektetési jogi szakértőnk, a Dr. Pintér Attila segítéségvel vesszük sorra azon szempontokat, amelyeket a befektetők a döntésük meghozatalakor figyelembe vesznek.

Mit jelentek a felsorolt különjogok?

A hazai gyakorlat szavazatelsőbbségi jog körében egyes hatásköri kérdéseket szabályoz, amelyek esetén a befektetőnek a jóváhagyó szavazata szükséges (pl. ügyvezető visszahívása, meghatározott összegű kötelezettségvállalások megkötése vagy középtávú üzleti terv jóváhagyása).

A likvidációs jog a céltársaság jogutód nélküli megszűnése esetén illeti meg a befektetőt. Ebben az esetben a felosztásra kerülő vagyonból először a befektető részesedhet, a tagokat megelőzve.

Az osztalékelsőbbségi jog pedig azt az esetet feltételezi, amikor a céltársaság olyan pozitív eredménnyel rendelkezik, amely megalapozza az osztalékfizetési lehetőséget. Ez esetben a befektetőnek kifizetett osztalék a befektető pénzügyi elvárását természetesen csökkentheti.

Kell-e attól tartania egy céltársaságnak, hogy a befektető a speciális különjogaival visszaél?

Számtalan egyeztetés során hallottuk már ezt a kérdést. Fontos kiemelni, hogy a befektetők is éppúgy érdekeltek egy sikersztori elérésében, mint az alapítók. Tapasztalataink azt mutatják, hogy amennyiben az alapítók arra koncentrálnak, ami a kitűzött céljuk, és nem a szerződéses keretrendszer határait igyekeznek feszegetni, úgy ezen különjogok gyakorlásától nem kell tartaniuk. Érdemes végiggondolni, hogy egy pénzügyi befektető rendszerint nem ért ahhoz a szakmához, amivel az alapítók foglalkoznak. Az alapítóknak pedig szükségük van a befektető pénzére, hogy az általuk újításból sikeres vállalkozás legyen. A két szereplő egymásra van utalva, így épp ellenkező irányúak a tapasztalataink: a befektető inkább motiválja, segíti és támogatja az alapítókat egy sikeres üzlet felépítésében. Sosem szabad elfelejteni, hogy a befektető is csak akkor tud sikeres lenni, ha sikeres üzletet épít.

Folytatása következik….

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek