A férjét mint közvetett tettest mondta ki bűnösnek a bíróság költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében, ezért őt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ezen felül öt évre eltiltotta gazdálkodó szervezet vezetésétől.

A férfi a bíróságon ténybeli beismerő vallomást tett, de a felelősségét vitatta azzal, hogy ő nem titkolta, hogy forráshiánnyal küzd. A helyzet javítása érdekében és a magyar viszonyok ismertének hiánya miatt pénzügyi tanácsadók útmutatásai szerint eljárva jutott hitelhez, kölcsönhöz, valamint valótlan önerőhöz.

A bíróság szerint a férfinak üzleti tapasztalatai alapján tudnia kellett, hogy ez az út nem megfelelő.

Tény, hogy a cég megkapta a banki hitelt és az állami támogatást, létrehozták a gyártóüzemet, megvásárolták a szükséges gépeket, és megindult a foglalkoztatás is. A kft. célja a működés és a termelés volt, az odavezető út viszont büntetőjogi felelősséget von maga után, de ezt csak az ügyben szereplő két vádlott vonatkozásában volt jogosult vizsgálni a bíróság.

A bíróság a kft.-vel szemben csaknem 2,6 milliárd forint összegű vagyonelkobzást rendelt el, illetve az állam mint sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azaz a jogszabály szerint a követelést adók módjára kell behajtani.