A hiányosságok miatt sem a kölcsönök lehívására és igénybevételére, sem az állami támogatásra nem voltak jogosultak, ezért az illetékes minisztérium felszólította a kft.-t a támogatás és kamatainak visszafizetésére, ami nem történt meg. A vádlottak ezzel közel 2,6 milliárd forint kárt okoztak a központi költségvetésnek.

A Zalaegerszegi Törvényszék az elsőrendű vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette a költségvetési csalás bűntette és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétség vádja alól.

Az indokolásban elhangzott: a nő mindvégig következetesen, egybehangzóan nyilatkozott, kiemelte, hogy az üzleti döntések meghozatalára nem volt hatása, a tényleges döntéshozatal a másodrendű vádlott kezében volt, és az ő utasítása szerint cselekedett. Ez a gyakorlat volt érvényben a házaspár másik cége és az újonnan alapított vállalkozás esetében is.

Ki mit tudott?

A nő is tisztában volt azzal, hogy a beruházáshoz nem állt rendelkezésre megfelelő önerő, de az ennek biztosítását célzó ügyletetekben csak a folyamat elején, illetve a legvégén, aláíróként vett részt, az egyéb ügyleteket bizonyíthatóan nem ismerte, azokat férje intézte. Arról sem volt tudomása, hogy az önerő igazolására szolgáló szerződések és számlák mögött nem voltak valós gazdasági események.

A nő azon védekezését, miszerint ő abban a tudatban volt, hogy minden törvényesen zajlik, nem lehetett cáfolni. Az elsőrendű vádlott által elmondottakat a férje és a tanúk vallomásai is teljes mértékben alátámasztották.