2015-ben havonta átlagosan 7.939 hirdetést adtak fel a Profession.hu felületén, ez az előző évi adatokhoz képest 21 százalékos emelkedést jelentett. A legtöbb hirdetést a szakmunka kategóriában adták fel (14%), ezt az értékesítés, kereskedelem (10,2%), illetve a gyártás, termelés követte (9,7%). Szembetűnő, hogy a gyártás termelés kategóriája az előző évben még első helyen szerepelt, 2015-ben azonban helyet cserélt a szakmunka kategóriájával. A csoportosított pozíciónevek alapján a legtöbb munkáltató könyvelőket, fejlesztőket, illetve IT munkatársakat keres.
Átlagosan havi 217.193 jelentkezést adtak be a különböző pozíciókra a felhasználók, viszont a kínálat és kereslet csak részben közelít egymáshoz: legtöbben adminisztratív, asszisztensi feladatkörben szeretnének elhelyezkedni (17%), de sokan pályáznak az értékesítés, kereskedelem (16%), illetve szakmunka (9%) kategóriában is. A jelentkezésekben megfigyelt változások némileg összhangban voltak a hirdetési kategóriák sorrendjének alakulásával, hiszen a tavalyi évvel szemben 2014-ben csak az ötödik legkeresettebb kategória volt a szakmunka.
„A gazdasági válság vége óta jelentős ütemben növekszik a munkavállalók iránti kereslet az online álláspiacon. Ezt a munkakeresők is észrevették és évről-évre bátrabban használják az interneten elérhető alternatív lehetőségeket önmaguk bemutatására. Az erre létrehozott nemzetközi közösségi oldalak mellett szisztematikusan keresik azokat a helyeket, ahol a cégek felfigyelhetnek rájuk” – mondta Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.
2014-hez hasonlóan a megyék szerinti lebontásban a legtöbb hirdetést Budapesten (37%), Pest megyében (10,9%), illetve Győr-Moson Sopron megyében (5%) töltötték fel, de sok pozíciót hirdettek meg Fejér- illetve Hajdú-Bihar megyében is. A jelentkezések eloszlása is nagyjából hasonlóan alakult országszerte. A toborzócégek mellett a leggyakrabban hirdető cégek között olyan multinacionális vállalatok szerepeltek, mint a Tesco (2,6%) vagy a Bosch csoport (1,6%).
A munkáltatók hirdetéseikben a legtöbb esetben főiskolai (34%), illetve egyetemi (28%) végzettségű munkavállalókat kerestek, sok pozíciónál azonban nem volt kikötés a felsőfokú végzettség, minden negyedik állásnál elég volt a középiskolai érettségi. Ezzel szemben a jelentkezők csupán 20 százaléka rendelkezett felsőfokú, 38 százaléka pedig középfokú végzettséggel.
A nyelvi előfeltételeket vizsgálva kijelenthető, hogy a feladott hirdetések 30 százaléka nem várt el nyelvtudást, de 14 százalékukban az angol felsőfok, 13 százalékban pedig angol középfok szerepelt jelentkezési feltételként. A második legnépszerűbb nyelv a német volt, de csak megközelítőleg harmadannyi hirdetésben szerepelt, mint az angol nyelvtudás.
