A hamarosan szavazásra kerülő adócsomagok új életet lehelnek a munkáltató lakhatási támogatásba. A törvényjavaslat értelmében jövőre minden olyan munkavállalónak adhat a munkáltató ilyen támogatást, akinek állandó lakhelye a munkahelyétől több mint 60 kilométerre vagy 3 órányi utazásra található és nem rendelkezik ingatlantulajdonnal vagy haszonélvezeti joggal ezen a távolságon belül. A javaslat értelmében a munkavállalók foglalkoztatásuk első két évében akár a minimálbér 40, foglalkoztatásuk harmadik-negyedik évében a 25, míg foglalkoztatásuk ötödik évétől legfeljebb a minimálbér 15 százalékáig terjedően kaphatnak adómentes juttatást lakbérük fizetésére, amennyiben bizonylattal igazolják a lakásbérlést.
Hogy milyen változásokat tartalmaz még az adócsomag, arról itt olvashat részletesebben!
Az intézkedés ösztönzi a munkaadókat, hogy hozzájáruljanak alkalmazottaik lakhatási költségeihez és megteremti a lehetőségét, hogy a munkáltatók ezentúl ne csak a saját tulajdonú lakással rendelkezők lakásköltségeit tudják támogatni. Ma már az ország több városában munkaerőhiány alakult ki, a munkáltatók részben a magas mobilitási költségek miatt nem találnak elég munkavállalót, így a támogatás segítheti a mobilitást is, és az intézkedés további pozitív hozadéka, hogy a lakáskiadás kifehérítésének irányába hathat.
Nem mindenkinek jó
„Nem mindenki jut majd hozzá a támogatási lehetőséghez” - hívja fel a figyelmet a korlátozásokra a a Habitat for Humanity Magyarország közleménye: a nem alkalmazotti jogviszonyban dolgozók, a munkával nem rendelkezők vagy minimálbért keresők nem, vagy csak nagyon kis mértékben tudják majd igénybe venni a támogatást. Számukra a közpénzből nyújtott lakásbérleti vagy lakásfenntartási támogatás nyújthatna segítséget.
Szokatlan, hogy a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás esetében megtéríthető a piaci ár és a munkavállaló által fizetett rész különbözete. A Habitat for Humanity azt javasolja, hogy a visszaélések elkerülése érdekében tisztázni kell a piaci bérleti díj kiszámításának módját.
Mivel kellene a támogatást kiegészíteni?
A szervezet javaslata szerint a lakhatási támogatást ne csökkenő mértékben, hanem változatlan összegben nyújtsák a munkavállalóknak, hiszen így megelőzhető a lakhatás elvesztése, vagy más munkajogi visszaélés. A munkáltatók szerepvállalása mellett erősíteni kell az állam szerepvállalását a bérlakásban élők lakhatási költségeinek támogatásával - hangsúlyozza a Habitat. ”Az elmúlt években drasztikusan megnövekedett lakbérek miatt szükséges olyan lakásfenntartási támogatást nyújtani az alacsony jövedelműeknek, hogy ők is meg tudják fizetni az emelkedő bérleti díjakat”- nyilatkozta Szekér András a Habitat for Humanity igazgatója. (A bérleti díjak meredek emelkedése miatt most már inkább megveszi a lakást a magyar, nem bérli.)
A civil szervezet szerint az államnak közvetlenül is részt kell vállalnia a bérlakáspiacon, alacsony lakbérű, non-profit módon épített és üzemeltetett bérlakások létrehozásával, illetve a bérbeadók és a bérlők jogainak és kötelezettségeinek pontosabb szabályozásával.
