Nyilvánossá tennék az offshore cégek tényleges tulajdonosait

Nyilvános haszonélvezői regiszter, a bejelentők hatékony védelme és a közvetítők szabályozása is elengedhetetlen az adócsalás elleni küzdelemben az EP szerint. A képviselők szerint szükséges, hogy legyenek szankciók az agresszív adótervezésben részt vevő közvetítők ellen is.

2017. december 14.

Piac&Profit

A pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás feltárására és megelőzésére koncentráló PANA-bizottság 211 ajánlását szerdán 492 szavazattal 50 ellenében 36 tartózkodás mellett fogadták el az Európai Parlament képviselői.

A legfontosabb javaslatok szerint szükség van egy a tényleges tulajdonokat tartalmazó szabványosított, rendszeresen frissített, nyilvános és egymással összekapcsolt uniós szintű nyilvántartásra, amelyben szerepelnek a vagyonkezelők, alapítványok és a hasonló jogi konstrukciók. Ezenkívül az agresszív adótervezésben segédkező köztes szereplőket szabályoznák és ösztönöznék, hogy tartózkodjanak az adócsalástól és adókikerüléstől.

Még az offshoreban is van „lejjebb”

Az elmúlt évek offshore botrányait nézve talán nem is meglepő, hogy az ezen országokhoz köthető cégek a legkockázatosabbak között vannak. Ukrajna azonban még ezeket az országokat is veri a felszámolási listákon.

A javaslat szerint sürgősen közös nemzetközi meghatározást kell adni arra, hogy mi tekintendő „offshore pénzügyi központnak”, „adóparadicsomnak”, „banktitok-adójogrendszernek”, „nem együttműködő adójogrendszernek” és „a pénzmosás szempontjából kiemelt kockázatot jelentő országnak”.

A visszaélést bejelentő személyek kapjanak hathatós védelmet és megfelelő pénzügyi támogatást, illetve nagyobb visszatartó erővel bíró szankciókat alkalmazzanak azokkal a bankokkal és köztes szereplőkkel szemben, akik szándékosan és rendszeresen közreműködnek jogellenes adózási vagy pénzmosási rendszerekben.

Csalásbiztos áfacsomag állíthatná meg a bűnözőket

Az Európai Bizottság új javaslatokat terjesztett elő annak érdekében, hogy az áfa uniós rendszere csalásbiztosabbá váljon, és bezáruljanak a nagy összegű adócsalás elkövetésére lehetőséget adó kiskapuk. Az új szabályozás célja a tagállamok közötti bizalomépítés és ezáltal az információcsere kiszélesítése, valamint a nemzeti adóhatóságok és bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés megerősítése.