A Sűdy és Társa Kft. több mint egy évtizede támogatja szolgáltatásaival a magyar-japán üzleti kapcsolatokat és segíti a feleket eligazodni az interkulturális kommunikáció útvesztőiben. „A két ország régóta stratégiai jelentőségű partneri viszonyként jellemzi a kétoldalú kapcsolatokat – mondja a cég stratégiai ügyvezetője, dr. Sűdy Zoltán, aki 1995 és 1999 között a japáni nagyköveti posztot töltötte be. Hozzátéve: - Azonos értékrend és jól összehangolható, egymást kiegészítő érdekek, valamint az állami-politikai szinten, üzleti kapcsolatokon is túlterjedő széleskörű személyi kapcsolatrendszer, barátságok, sőt, házasságok sora is összeköt minket. Japán a legjelentősebb ázsiai befektető Magyarországon, több tízezer munkahelyet köszönhetünk – a szinte kizárólag exportra termelő – japán vállalatoknak. Növekszik a magyar export, különösen az élelmiszeripar és az IT iparág számára látunk jó lehetőségeket, de – gyakorlati példák mutatják, hogy – a minőséget, a fejlesztést szem előtt tartó magyar vállalkozások számára számos más iparágban is vannak lehetőségek a japán piacon”.
A kis magyar vállalkozás tehát e lehetőségek kiaknázásához nyújt igen gyakorlati segítséget. A marketing és kereskedelmi eszközök széles körű alkalmazása mellett a közelmúltban indították el interkulturális tréningjeiket. „Az első gyakorlati szemináriumunkat a japán kollégákkal való együttműködésről 2013. október 3-án tartottuk, olyan nagy és neves japán cégek magyarországi leányvállalatainak részvételével, mint a Suzuki és a Denso. A tréning igen sikeres volt, a résztvevőktől rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk” - veszi át a szót Sűdy Erika, a cég operatív irányításáért felelős ügyvezetője. A következő időpontja 2013. december 3. kedd, amire – mivel kiscsoportos, interaktív tréningről van szó – korlátozott számban még lehet jelentkezni.
Még ma is sokan azt hiszik, az „üzleti etikett” – „úri huncutság”. Valójában viszont hatékonyabbá és a vásárlók számára vonzóbbá teszi a céget és konkrét versenyelőnyt jelent. Hogy pontosan hogyan, arról itt olvashatja a Piac&Profit szakértőjének véleményét.
Függőleges vs. horizontális
Az októberi tréning néhány fontos megállapítása: magyar szempontból furcsa, hogy a japánok számára extrémen fontos a hierarchia valamint a tisztelet kérdése. Náluk mindenki be van sorolva a hierarchiába, és ebből következően a japánok kommunikációja vertikális, vagyis a feljebbvalóhoz felfele, beosztotthoz lefele beszélnek, amit a nyelv, a szóhasználat is kifejez. Ezzel szemben a magyaroké horizontális, mi inkább tegeződünk, mint magázódunk. Továbbá a japánokkal nyíltan, mások előtt, például egy megbeszélés keretében nem szabad vitatkozni, mert az arcvesztést jelent a megkérdőjelezett személy számára. Megbeszélés után, négyszemközt azonban lehet rendezni a vitás kérdéseket. Szintén nehéz megértenünk magyaroknak a döntéshozatali rendet: a japán vállalat minden szintjén, minden ember jóváhagyását szükséges megszerezni, hogy a döntés megszülessen. Ez a folyamat pedig azzal jár, hogy a japánok ezerszer visszakérdeznek információkat, akkor is, ha már korábban megkaptak minden tájékoztatást és adatot. Nekünk irritáló, mert szőrszálhasogatásnak tűnik a dolog, nekik viszont az alapos, megfontolt döntéshozatalhoz és rendhez ez szükséges.
De ők is több mindent furcsállnak rajtunk. Harada Chika, a Sűdy és Társa Kft. vezető tanácsadója a következő pontokra hívja fel a figyelmet: „Szerintem a magyarok nem igen tartják be az előre megbeszélt időpontot, míg a japánok számára az kőbevésett. S míg a magyarok számára a legfontosabb a család, a japánok számára a munkahely. Továbbá míg a japánok röviden, addig a magyarok szeretnek terjedelmesen válaszolni egy feltett kérdésre.” A fentiek is rámutatnak arra, hogy japán szemmel nézve a magyarok nagyon lazák, de további példák is alátámasztják véleményüket: amíg a japán üzletemberek kánikulában is sötét öltönyben mennek tárgyalni, a magyar felek sokszor farmerban fogadják őket, különösen az IT és az építőipar területén. Ezen kívül a japánok nagyon nem értik, hogy a magyarok miért rövidtávon gondolkoznak. Japánban mindig a hosszú távú célok és eredmények mozgatják a cégeket, az üzletembereket. Ők hosszú távú partneri kapcsolatokban gondolkoznak. Ezzel szemben a magyarok mintha mindig a pillanatnyi előnyöket vennék figyelembe. Furcsa nekik az is, hogy a magyarok sosem kérnek bocsánatot, pedig a japánok szerint lehet tévedni, hibázni, de a hibát Japánban egy egyszerű „sajnálommal” beismerik, és továbblépnek. Ezért van az, hogy a magyarázkodás és a felelősség áthárítása nagyon zavarja őket!
