Mind az inflációs nyomás, mind a közterhekkel kapcsolatos várakozások terén pozitív változások mentek végbe a nagyvállalati cégvezetők szerint az idei év folyamán – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index harmadik negyedéves kutatási adataiból. Örömteli hír, hogy csökkent azon cégek aránya, akik működését negatívan befolyásolták a forint árfolyamának változásai. A nagyvállalatok közel egyötödének működésére (17 százalék) már egyáltalán nem fejt ki érdemi hatást az infláció, míg az év eleje óta folyamatosan csökken azok aránya, akik szerint kedvezőtlenül befolyásolja a hatékony működést: az év elejéhez viszonyítva 5 százalékponttal kevesebben érzik úgy, hogy az árfolyamingadozás negatívan érinti őket. A kisebb mértékű negatív hatást nézve látványosabb az ereszkedő tendencia: 76-ról 68 százalékra mérséklődött az enyhe negatív hatással kalkulálók aránya.

„Az enyhülő nyomás egyben lehetőségeket is teremt a nagyvállalatok számára, hogy levegőhöz jutva átgondolják, hogyan tudják optimalizálni működésüket a jövőben. Gyakorlatilag itt az év vége, az új év pedig mindig új lehetőségeket is tartogat, ennek megfelelően a nagyobb volumenű fejlesztésekkel már megvárják az új esztendőt” – mondta el az eredmények kapcsán Bodor Tibor, a K&H Vállalati üzletág vezetője.

A közterhekkel kapcsolatos várakozások is javulni tudtak az év során. A tavalyi év utolsó negyedévéhez viszonyítva ugyanis közel 40 százalékponttal csökkent azok aránya, akik a vállalatukat érintő adók és vámok emelkedésére számítanak. Jelenleg már csak a döntéshozók közel negyede számol ezzel a következő 12 hónapban. A többség (70 százalék) stagnálásra rendelkezett be, és csak egy szerényebb, 5 százaléknyi cég számol emelkedő közterhekkel. Ágazati bontásban többnyire együtt mozognak az egyes iparágak, a kereskedelemben látható egyedül érdemi eltérés: esetükben még 28 százalékuk pesszimista a várakozásaikat illetően, miközben az ipari cégeknek már csak 23, a szolgáltatóknak pedig 22 százaléka kalkulál emelkedő közterhekkel. Érdekesség, utóbbiak a leginkább optimisták, mert esetükben 6 százalékuk kifejezetten csökkenő közterheket vár, míg a kereskedelmi szektor vezetőinek 3 százaléka, az ipari cégekének pedig 4 százaléka tervez így.