Adatbányászati módszerekkel könnyen megállapítható, ha valakinek nem reális a bevallott forgalma – nyilatkozta a NAV elnökhelyettese. Vágujhelyi Ferenc az onlinekassza.hu-nak adott interjújában arról is beszélt, hogy a hatóság munkatársai 16 ezer célzott ellenőrzést végeztek, eddig 100 milliós értékben szabtak ki bírságot, tíz üzletet zárattak be.
Nagyjából félúton járhat a kasszacsere folyamata, ha reálisak azok a prognózisok, amelyek szerint körülbelül 200 ezer pénztárgépet kell bekötni a hálózatba. Mik az eddigi tapasztalatok? Hány ellenőrzést végeztek, milyen eredménnyel?
Vágujhelyi Ferenc:
Nemrég állt rendszerbe a százezredik online pénztárgép. Pontosan nem lehet tudni, hány kasszát fognak végül bekötni, hiszen ez nem egy statikus piac: állandóan alakulnak új, és szűnnek meg korábbi vállalkozások. Valószínűsíthető, hogy jóval többen váltottak ki regisztrációs kódot, mint ahány potenciális online pénztárgép-üzemeltető lesz összesen. Az év első négy hónapjában mintegy 16 ezer célzott ellenőrzést végeztünk. Fontos megjegyezni, hogy ez a szám nem tartalmazza azt, amikor a pénzügyőrök a komplex ellenőrzéseknél megvizsgálták a kasszákkal kapcsolatos teendők betartását is. A vizsgálatok során 1 752 alkalommal állapítottunk meg valamilyen hibát, vagy hiányt. Több mint 100 millió forint mulasztási bírságot szabtunk ki, és sajnos tíz üzletet be is kellett záratni a szabálytalanságok miatt.
Milyen hibákkal, csalási kísérletekkel találkoztak?
Az első időkben a hibák jellemzően tévedésből, tapasztalatlanságból adódtak. Sok felhasználó nem szokta meg az új kasszát, előfordult, hogy máshol volt rajta az összeadás és a szorzás funkció, mint korábban. Volt olyan eset, hogy valaki milliárdos értékű blokkot nyomtatott, mert összeadás helyett véletlenül összeszorozta a tételeket. Természetesen ilyenkor azonnal jelez a központban a rendszer, hiszen kirívó eseményt észlel. A kollégák segítő céllal felveszik a kapcsolatot a kereskedővel, és figyelmeztetik. Jellemzően, mire a revizor kimegy a helyszínre, már jegyzőkönyvben dokumentálják a hibát a kereskedők.
Nem, ráadásul valójában nincs is ennyi kasszatípus a vállalkozásoknál. A tömegesen használt kiskasszák között legfeljebb 20 különböző típus van. Ne felejtsük el, hogy ha ugyanazzal a műszaki tartalommal bíró terméket engedélyeztetett más-más forgalmazó, akkor az annyi engedélyszámon szerepel, ahányan benyújtották a hivatalhoz. A PC-s rendszerek esetében is az a helyzet, hogy ha például egy nemzetközi forgalmazó több áruházláncnak is szállít kasszarendszert, akkor lánconként újra és újra kell engedélyeztetni, pedig ugyanaz a hardver, az alapszoftver és az AEE-egység is. A különbség abban van, hogy más-más vállalatirányítási, számviteli rendszerhez kapcsolódik a gép.
Mi történik akkor, ha egy gyártó megkapja az MKEH engedélyét, majd ugyanabban a burkolatban, ugyanazzal a típusszámmal elkezd olyan kasszát piacra dobni, amely alkalmas a csalásra?
Nem jó ötlet, és akkor finoman fogalmaztam. Egyrészt az adatbányászaton megbukna, hiszen azt is monitorozzuk, ha azonos körülmények között működő üzletekben, egy bizonyos típusú kasszát használók körében alacsonyabb a kimutatott bevétel. Ez azonnali vizsgálatot von maga után. Nem beszélve arról, hogy a kasszák műszaki ellenőrzése nem ér véget azzal, hogy megkapják az engedélyt. A NAV is vásárol kasszákat, sokszor úgy, hogy a gyártók, forgalmazók nem is tudják, hogy mi vettük meg, fedővállalkozásokon keresztül is hozzájuthatunk.
A hackerlaborunkban alaposan átvizsgáljuk ezeket, megpróbáljuk feltörni. Ha azt tapasztaljuk, hogy nem felel meg az előírásoknak, akkor két dolog lehetséges. Értesítjük az MKEH-t, amely bekéri az etalonpéldányt és megvizsgálja. Ha abban találnak hibát, akkor az ő hatáskörük, hogy eldöntsék, kijavítható-e, vagy visszavonják az engedélyt. Ha az etalonpéldány jó, de később módosítottak rajta, akkor annak nagyon súlyos anyagi, büntetőjogi, szerzői jogi következményei lesznek. Ilyenkor a NAV jár el.
Az interjút teljes formában itt olvashatja!
