Ennek az a következménye, hogy a génmódosított növényből származó virágport csak akkor kell feltüntetni a méz címkéjén, ha 0,9 százaléknál nagyobb arányban van jelen a mézben.„Nagyon örülök, hogy győzött a józan ész a mai szavazáson. A virágpor ugyanis nem a méz „összetevőjeˮ, és örülök, hogy ez a téveszme nem jelenik meg az uniós szabályzásban. Már 2011 óta bizonytalanság övezi a mézek felcímkézését, és most végre helyreáll a szektorban a jogbiztonságˮ - mondta a témáért felelős brit konzervatív-reformer képviselő, Julie Girling.
A héten az akácügyben sem sikerült érvényesíteni a magyar álláspontot.
A méz természetes alkotóelemeként elfogadott virágporra a címkézésre vonatkozó uniós szabályok érvényesek. Ezek kimondják, hogy a génkezelt szervezetről akkor kell a címkén beszámolni, ha azt a méz (és nem a virágpor) 0,9 százaléknál nagyobb arányban tartalmazza.
A jelenlegi szabályzás nem mondja ki egyértelműen, hogy a virágpor a méz összetevője vagy sem. Az Európai Bíróság egy 2011. szeptemberi döntésében a pollent a méz összetevőjeként definiálta, ezáltal arra kötelezte a termelőket, hogy a virágport a méz összetevői közt tüntessék fel a termék címkéjén. A Bizottság által javasolt és a Parlament által támogatott szabályok szerint azonban a virágpor a méz természetes alkotóeleme, nem pedig külön összetevő.
Így viszont, hogy a pollen természetes alkotóelemnek minősül, már a méz egészéhez viszonyítva kell vizsgálni az arányokat, és miután a mézben nagyon kevés - mindössze 0,5 százalék - a virágpor, a méz teljes tömegéhez viszonyítva sosem fogja a benne lévő GMO aránya meghaladni a határértéket, ezért a csomagolásra sem kell ráírni.
Bánki Erik európai parlamenti képviselő szerint az EP plénuma által elfogadott szöveg az unión kívüli országokból származó, GMO-t tartalmazó méz importjának kedvez, és súlyosan sérti a fogyasztók választási szabadságát. Az EP az európai és a magyar GMO-mentes mézet termelők érdekeivel szemben voksolt – emelte ki közleményében Bánki Erik. A néppárti politikus szerint nem érdemes azon vitatkozni, hogy jogi szempontból minek minősül a pollen. A lényeg az, hogy a fogyasztók korrekt tájékoztatást kapjanak a mézben található virágpor GMO-tartalmáról, és ez alapján szabadon választhassanak a GMO-t tartalmazó és a GMO-mentes termékek közül. A képviselő szerint egy számunkra kedvező döntés új piacot teremthetett volna a magyar méhészek számára.
