Mindinkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlói platformok közötti határ, és azok a fogyasztók, akik korábban már vásároltak tartós terméket vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen globális e-kereskedelemmel kapcsolatos felméréséből, amely szerint a válaszadók 58 százaléka vásárolt már a neten. Ez egyszázalékos emelkedés a 2015-ös évhez képest. A boltokban használatos, vásárlásösztönző digitális technológiák népszerűsége is emelkedik; a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására és hűségprogram-alkalmazások letöltésére is.
Leginkább utazást vesznek neten a magyarok
Európában vezet az utazások online foglalása 67 zázalékkal, ezt a válaszadók döntő többsége végzi inkább az interneten, a válaszadók negyede (26%) online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7 százalékuk ragaszkodik az utazási irodához. A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz honfitársunkból 78 online foglalja le jegyeit, illetve a szállását. Rendezvényekre jegyet az európaiak 57 százaléka vált online, 34 százalékuk vallja, hogy is-is vásárol, azaz a világhálón és/vagy jegyirodában. Dobogós helyen végeznek európai szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek, ezt a válaszadók 56 százaléka inkább a neten veszi meg. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel-házhozszállítás végzett: ezt honfitársaink mintegy fele (49%) végzi az interneten keresztül.
„A marketing-szakemberek tisztában vannak azzal, hogy digitális eszközökkel újszerű és innovatív módon érhetik el a vásárlókat, és a jövőben ily módon tudnak hatni a fogyasztói döntésekre – mondta Kristen Cocco, a Nielsen globális e-kereskedelmi mérésért felelős alelnöke. – Ahhoz, hogy a befektetés egy ilyen többcsatornás környezetben minél inkább megtérüljön, a vezető márkáknak és kereskedőknek jól kell ismerniük vásárlóikat. Tudniuk kell az igényeiket keresleti oldalról, tudniuk kell, hogy mit, hogyan és mi alapján vásárolnak online és hagyományos üzletekben.”
A tájékozódáshoz is kellhet a fizikai bolt
Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43%) és maga az üzlet (39%) bizonyul legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43 és 38 százalék. A márkák honlapját vásárlás előtt kategória szerint a fogyasztók 24, illetve 36 százaléka böngészi át döntéshozatal előtt. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37 százalékkal, míg az ismerősök ajánlására a potenciális vásárlók 24 százaléka hallgat.
A friss zöldség-gyümölcs, hús- és pékáru online értékesítésének ösztönzője lehet a pénz-visszafizetési garancia, amennyiben a kiszállított termék nem felel meg az elvárásaiknak: ez bizonyul a leghatékonyabb vonzerőnek a „kipróbálók” (korábban már vásároltak online, de régebben) és a „fontolgatók” (jelenleg nem vásárolnak a neten, de hajlandóak lennének rá) körében.
A vásárlást segítő, boltokban használatos, ún. in-store és digitális technológiák még nem számítanak elterjedtnek, de mind inkább teret nyernek, ami nem csak a vásárlói kosár méretének növekedését, hanem a bevonódást, a fogyasztói élményt és a boltban eltöltött idő mennyiségét is emeli. Online és mobil kuponok térnyerése is folyamatos, és mind több fogyasztó hajlandó letölteni egy-egy kereskedő hűségprogramra kifejlesztett alkalmazását. A mobil bevásárlólisták is mind népszerűbbek.
