Nem bíznak a brüsszeli krédóban a magyar cégek

Az EOS Csoport fizetési szokásokat vizsgáló felmérése szerint a cégek mindössze 12 százaléka tartja döntő befolyásoló tényezőnek a fizetési gyakorlatok alakulásában az uniós intézkedéseket, fontosabbnak tartja az általános gazdasági helyzetet.

Kép: PP Archív

Az Európai Parlament 2011 februárjában mondta ki a 2011/7/EU irányelvet, amelynek célja, hogy fellépjen a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések ellen, ezzel hozzájárulva a belső piac megfelelő működéséhez és a vállalkozások versenyképességének fokozásához. Az EOS Csoport által idén elvégzett éves fizetési szokásokat vizsgáló kutatása szerint azonban a magyarországi cégek mindössze 12 százaléka tartja az EU intézkedéseket meghatározó tényezőnek a fizetési gyakorlat javításában. Ezzel az értékkel kelet-európai összehasonlításban (18%) a megkérdezettek kevésbé tartják jelentős befolyásoló tényezőnek a hasonló intézkedéseket.

A késve fizetés egyébként a magyar - és az európai gazdaság rákfenéje.

Thummerer Péter, az EOS Faktor Zrt. és az EOS KSI Kft. ügyvezetője szerint üdvözlendő kezdeményezés ugyan a maximális fizetési határidőt 30 – bizonyos körülmények között 60 - naptári napban meghatározó direktíva, a magyar vállalkozók azonban jelenleg kevésbé profitálnak előnyeiből. „A kutatásból kiderült, hogy a magyarországi vállalatok döntéshozói leginkább a kifizető cégeket közvetlenül érintő változásokat, illetve az általános gazdasági helyzetet tartják a legkomolyabb indikátoroknak a fizetési szokások alakulását tekintve. Minden tekintetben pozitív tény azonban, hogy a vállalatok 46 százaléka számít a fizetési fegyelem javulására az elkövetkezendő két év során, amivel átlag feletti optimizmust tanúsítottak a magyarországi döntéshozók” – mondta el a szakember.

A spanyolok kétszer annyi ideig ülnek a számlákon

Az átlagos fizetési határidő egyébként jelenleg Magyarországon 37 nap, ami megegyezik a kelet-európai átlaggal. Teljes Európát szemlélve a spanyolországi vállalatok dolgoznak a leghosszabb fizetési határidővel, itt átlagosan 64 napot kell várni a fizetésre a számla kiállítását követően. Thummerer Péter szerint Spanyolország ezért haszonélvezője lehet az említett direktívának: „A kutatás szerint a déli országokban – ahol hagyományosan hosszabb fizetési határidők jellemezik a piacot - jelentősebb hatást gyakorolnak az EU intézkedések a fizetési gyakorlatok javulására, mivel ahogy egyre több vállalat igyekszik megfelelni az előirányzott fizetési határidőnek, úgy formálódik a rövid fizetési határidő versenyelőnyből elvárt tulajdonsággá” – mondta el az ügyvezető. (Magyarországon javult a helyzet az elmúlt években, de azért még lenne hová fejlődni.)

Az összes EU tagállamot szemlélve a kutatás szerint minden ötödik B2B vállalat számolt be kevesebb késedelmes fizetésekről, valamint leírásokról, sőt minden negyedik vállalat érzékelte egyértelműen, hogy a számláit gyorsabban fizetik ki a direktíva életbelépése óta.

KÉSIK A SZÁMLA? MÁR FIZETHET IS A VEVŐ!
Ha a vevő nem fizet határidőre, akkor kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel lehet számolni behajtási költségátalányként. Az átalány már egy nap késésnél is jár, s független a tartozás összegétől is.

Véleményvezér

Hatalmas különbségek Európában, melyik országnak mekkora a villamos energia függősége

Hatalmas különbségek Európában, melyik országnak mekkora a villamos energia függősége  

Az iráni háború felértékelte a megújuló energiók szerepét.
Az iráni rezsim nyakára tették a kést

Az iráni rezsim nyakára tették a kést 

Felszámolják Irán külföldi pénzmosodáit.
A választási osztogatás húzta fel a statisztikákban az átlagbéreket

A választási osztogatás húzta fel a statisztikákban az átlagbéreket 

A számok mögé is érdemes benézni.
Egy horvát régió lett a turisták legnépszerűbb célpontja Európában

Egy horvát régió lett a turisták legnépszerűbb célpontja Európában 

Nagyon népszerű Európa a turisták körében.
1,2 millió bevándorló kapott európai állampolgárságot

1,2 millió bevándorló kapott európai állampolgárságot 

Minél keletebbre van egy uniós ország, annál kevésbé befogadó.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo